Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Menekültek próbálnak átjutni a mexikói-amerikai határkerítésen a Baja California mexikói állambeli Tijuana tengerpartján 2019. március 19-én.
Nyitókép: Menekültek próbálnak átjutni a mexikói-amerikai határkerítésen a Baja California mexikói állambeli Tijuana tengerpartján (MTI/EPA/EFE/Joebeth Terriquez)

Már Joe Biden is falat épít, igaz, kényszerből

Joe Biden amerikai elnök szerint nincs más választása, mint jóváhagyni 20 mérföldnyi határfal építését az Egyesült Államok mexikói határán Texasban, mert egy Trump-adminisztrációból származó keret másra nem fordítható.

Joe Biden újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön a Fehér Házban azt mondta, hogy a szóban forgó összeg rendeltetését próbálta módosítani, de nem volt rá módja, így az másra nem fordítható, mint arra, amire jogszabály alapján eredetileg szánták.

A forrás része annak a vészhelyzeti keretnek, amelynek felhasználását Joe Biden még 2021-es hivatalba lépésekor felfüggesztette, és amelyet Donald Trump fizikai határzár építésére szánt.

Az elnök a Fehér Házban tartott eseményen egy másik kérdésre ugyanakkor azt felelte, hogy továbbra sem gondolja, hogy a migrációs problémák kezelésére a fal építése megoldás volna.

Joe Biden hivatalba lépésekor többször hangoztatta, hogy elnöksége idején "egyetlen láb fal sem épül" majd, amivel elődje, Donald Trump határőrizeti politikájától való elhatárolódását jelezte.

Szintén csütörtökön Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaz, hogy "a határfalat illetően nincs új politikája az adminisztrációnak. Hivatali idejének első napján világossá tette az adminisztráció, hogy a határfal nem válasz" - olvasható a közleményben.

A miniszter szintén csütörtökön, Mexikóvárosban tett látogatásán bejelentette, hogy az egyre nagyobb számú illegális határátlépések nyomán újraindítják a törvénytelenül érkezett, és menedékre nem jogosult venezuelai állampolgárok kitoloncolását és hazaszállítását hazájukba. Alejandro Mayorkas hozzátette, hogy a lépés megfelel annak a korábbi döntésnek, hogy aki nem a legális utat használja az Egyesült Államokba való belépéshez, az "súlyos következményekkel" szembesül.

A belbiztonsági miniszter társaságában szintén Mexikóban tárgyaló Antony Blinken külügyminiszter azt mondta, hogy annak, aki jogosult rá, az Egyesült Államok továbbra is védelmet biztosít.

New York város - szintén a súlyosbodó migrációs helyzet miatt - még kedden hivatalosan kezdeményezte annak a szabálynak a felfüggesztését, hogy a városban mindenkinek joga van hajléktalan-ellátáshoz és szálláshoz. A demokrata vezetésű város bírósághoz fordult, hogy a több mint 40 éve érvényben lévő szabály alól hónapokra felmentést kapjon. A 9 milliós városban az elmúlt hónapokban összesen több mint 120 ezer migráns gyűlt össze, akiknek ellátása a polgármester szerint akkora terhet ró a városra, amit nem képes fedezni. Eric Adams még szeptemberben egy nyilvános eseményen úgy fogalmazott, hogy New York összeomlik a bevándorlók érkezése miatt.

Az Egyesült Államok déli, mexikói határán a szeptemberi előzetes adatok szerint több mint 260 ezer embert regisztráltak, aki illetéktelenül lépett be az országba.

A szeptemberben zárult, 2023-as pénzügyi évben - szintén előzetes számítások szerint - megközelíti a rekordot jelentő 2,5 milliót az illegálisan érkezők száma.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×