Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Menekültek próbálnak átjutni a mexikói-amerikai határkerítésen a Baja California mexikói állambeli Tijuana tengerpartján 2019. március 19-én.
Nyitókép: Menekültek próbálnak átjutni a mexikói-amerikai határkerítésen a Baja California mexikói állambeli Tijuana tengerpartján (MTI/EPA/EFE/Joebeth Terriquez)

Már Joe Biden is falat épít, igaz, kényszerből

Joe Biden amerikai elnök szerint nincs más választása, mint jóváhagyni 20 mérföldnyi határfal építését az Egyesült Államok mexikói határán Texasban, mert egy Trump-adminisztrációból származó keret másra nem fordítható.

Joe Biden újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön a Fehér Házban azt mondta, hogy a szóban forgó összeg rendeltetését próbálta módosítani, de nem volt rá módja, így az másra nem fordítható, mint arra, amire jogszabály alapján eredetileg szánták.

A forrás része annak a vészhelyzeti keretnek, amelynek felhasználását Joe Biden még 2021-es hivatalba lépésekor felfüggesztette, és amelyet Donald Trump fizikai határzár építésére szánt.

Az elnök a Fehér Házban tartott eseményen egy másik kérdésre ugyanakkor azt felelte, hogy továbbra sem gondolja, hogy a migrációs problémák kezelésére a fal építése megoldás volna.

Joe Biden hivatalba lépésekor többször hangoztatta, hogy elnöksége idején "egyetlen láb fal sem épül" majd, amivel elődje, Donald Trump határőrizeti politikájától való elhatárolódását jelezte.

Szintén csütörtökön Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaz, hogy "a határfalat illetően nincs új politikája az adminisztrációnak. Hivatali idejének első napján világossá tette az adminisztráció, hogy a határfal nem válasz" - olvasható a közleményben.

A miniszter szintén csütörtökön, Mexikóvárosban tett látogatásán bejelentette, hogy az egyre nagyobb számú illegális határátlépések nyomán újraindítják a törvénytelenül érkezett, és menedékre nem jogosult venezuelai állampolgárok kitoloncolását és hazaszállítását hazájukba. Alejandro Mayorkas hozzátette, hogy a lépés megfelel annak a korábbi döntésnek, hogy aki nem a legális utat használja az Egyesült Államokba való belépéshez, az "súlyos következményekkel" szembesül.

A belbiztonsági miniszter társaságában szintén Mexikóban tárgyaló Antony Blinken külügyminiszter azt mondta, hogy annak, aki jogosult rá, az Egyesült Államok továbbra is védelmet biztosít.

New York város - szintén a súlyosbodó migrációs helyzet miatt - még kedden hivatalosan kezdeményezte annak a szabálynak a felfüggesztését, hogy a városban mindenkinek joga van hajléktalan-ellátáshoz és szálláshoz. A demokrata vezetésű város bírósághoz fordult, hogy a több mint 40 éve érvényben lévő szabály alól hónapokra felmentést kapjon. A 9 milliós városban az elmúlt hónapokban összesen több mint 120 ezer migráns gyűlt össze, akiknek ellátása a polgármester szerint akkora terhet ró a városra, amit nem képes fedezni. Eric Adams még szeptemberben egy nyilvános eseményen úgy fogalmazott, hogy New York összeomlik a bevándorlók érkezése miatt.

Az Egyesült Államok déli, mexikói határán a szeptemberi előzetes adatok szerint több mint 260 ezer embert regisztráltak, aki illetéktelenül lépett be az országba.

A szeptemberben zárult, 2023-as pénzügyi évben - szintén előzetes számítások szerint - megközelíti a rekordot jelentő 2,5 milliót az illegálisan érkezők száma.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×