Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Egészségügyi alkalmazott a Berlin Messe rendezvényközpontban kialakított ideiglenes kórház egyik ágyánál 2020. május 19-én. A koronavírussal fertőzött betegek kezelésére létrehozott 488 ágyas létesítményben nem kezeltek betegeket, mert a berlini kórházak mindeddig nem voltak túlterheltek.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Sean Gallup

Drasztikus kórházi reform jön Németországban, csődök is lesznek

A 2024-től érvényes átalakítás 350 kórház bezárását is hozhatja, és az átmeneti időszakban több intézmény is csődbe juthat, mert a finanszírozást is alapjaiban szabják újra.

Hónapokig tartó heves vita után megállapodás jött létre a német kormány egészségügyi minisztere és tartományi kollégái között a kórházi reformról. Németországban súlyos gondokat okoz a megfelelő kórházi ellátás biztosítása, különös tekintettel az ápolói személyzet hiányára, a kórházak számának, illetve működésének racionalizálására, de mindenekelőtt a pénzhiányra.

A tervezett reform 2024-ben lép életbe. Az ezzel kapcsolatos, a tizenhat tartomány közül tizennégy által támogatott előzetes megállapodást a szövetségi egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach jelentette be. Noha a tervezett célkitűzéseknek vannak tekintélyes bírálói is, általános a vélekedés, hogy a kormány és a tizenhat tartomány megállapodása az egészségügy javítása érdekében hosszabb távon előrelépést jelenthet.

Erre utal, hogy az egészségügyi miniszter "egyfajta forradalomról" beszélt. A tárgyalások hosszú ideig tartottak, a frontok időnként megkeményedtek. A tartományok mindenekelőtt több pénzt követeltek a kórházak, illetve klinikák működésének korszerűsítésére, valamint azonnali segélyt a csődközeli kórházak segítésére.

A Német Kórházszövetség (DKG) korábban úg vélekedett, hogy a szükséges reform keretében az elkövetkező években a kórházak, illetve a klinikák akár ötödét is bezárhatják. Ez mintegy 350 kórházat érintene, mivel a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2021-ben megközelítette a kétezret a fekvőbeteg-intézmények száma.

A reform egyik sarokköve, hogy biztosítsák a megfelelő egyensúlyt a lakóhelyhez közeli ellátás és a szakosodás között. Ennek célja az a felismerés, hogy a nagyobb kórházakra mindenekelőtt a komplexebb beavatkozások végrehajtása érdekében van szükség. Az előirányzott reform keretében

megváltoztatják az egyes kezelések után járó átalánydíjas juttatási rendszert.

A szövetségi egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban egyfajta "hörcsögmentalitásról " beszélt, utalva arra, hogy a kórházak a gazdasági, illetve pénzügyi nyomás miatt lehetőség szerint minél több esetet vállaltak. Köztük olyan eseteket is, amelyekhez nem volt meg a megfelelő szakértelem. Ez pedig Lauterbach szerint a minőség rovására ment.

A tervek lényege a javadalmazási rendszer megváltoztatása, mégpedig a juttatások egyösszegű kifizetésével. A kórházaknak az eddigi eseti juttatások helyett egyösszegű, előzetes költségvetésből kell gazdálkodniuk. Az egészségügyi intézményeknek ebből kell fedezniük a szükséges személyzet biztosítását, a műszaki ellátást, továbbá a sürgősségi ellátás, valamint a további szolgáltatások költségeit.

A reform keretében a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen dolgozzák ki a költségvetés meghatározásához szükséges minőségi kritériumokat. Mivel azonban ez minden valószínűség szerint hosszabb időt vesz igénybe, az átmeneti időszakban az egyik legfőbb cél az ápolói személyzet biztosítása.

A miniszter szerint a reform fontos célkitűzése betegek megfelelő tájékoztatása. Ezzel összefüggésben Lauterbach egy úgynevezett "átláthatósági" klauzulát sürgetett, amely informálná a rászorultakat az adott kórházak által biztosított kezelésekről, illetve azok minőségéről. Ez – mint fogalmazott – átláthatóvá tenné az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, továbbá azok szintjét is. A miniszter abból indult ki, hogy a hangsúlyt a kezelés minőségére kell helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy koncentrálni kell a "kínálatot" a minőség javítása érdekében. Ennek alátámasztására olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint jelentősen megnő egyes betegségek túlélési esélye, ha speciális kórházak biztosítják a megfelelő kezelést.

A tárgyalások során

a tartományok a kormánytól "átmeneti" pénzügyi támogatást követeltek

arra az időszakra is, amíg a reform életbe lép. Ezt azonban a miniszter az ország költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította. Karl Lauterbach szerint a kormány megvizsgálja a kérést, de a maga részéről annak teljesítéséhez nem fűz nagy reményt. Elismerte, hogy a reformig minden bizonnyal több kórház csődbe jut. Ugyanakkor a tartományokra hárította a felelősséget amiatt, hogy a szükséges reformról nem tudtak korábban megállapodni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×