Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Egészségügyi alkalmazott a Berlin Messe rendezvényközpontban kialakított ideiglenes kórház egyik ágyánál 2020. május 19-én. A koronavírussal fertőzött betegek kezelésére létrehozott 488 ágyas létesítményben nem kezeltek betegeket, mert a berlini kórházak mindeddig nem voltak túlterheltek.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Sean Gallup

Drasztikus kórházi reform jön Németországban, csődök is lesznek

A 2024-től érvényes átalakítás 350 kórház bezárását is hozhatja, és az átmeneti időszakban több intézmény is csődbe juthat, mert a finanszírozást is alapjaiban szabják újra.

Hónapokig tartó heves vita után megállapodás jött létre a német kormány egészségügyi minisztere és tartományi kollégái között a kórházi reformról. Németországban súlyos gondokat okoz a megfelelő kórházi ellátás biztosítása, különös tekintettel az ápolói személyzet hiányára, a kórházak számának, illetve működésének racionalizálására, de mindenekelőtt a pénzhiányra.

A tervezett reform 2024-ben lép életbe. Az ezzel kapcsolatos, a tizenhat tartomány közül tizennégy által támogatott előzetes megállapodást a szövetségi egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach jelentette be. Noha a tervezett célkitűzéseknek vannak tekintélyes bírálói is, általános a vélekedés, hogy a kormány és a tizenhat tartomány megállapodása az egészségügy javítása érdekében hosszabb távon előrelépést jelenthet.

Erre utal, hogy az egészségügyi miniszter "egyfajta forradalomról" beszélt. A tárgyalások hosszú ideig tartottak, a frontok időnként megkeményedtek. A tartományok mindenekelőtt több pénzt követeltek a kórházak, illetve klinikák működésének korszerűsítésére, valamint azonnali segélyt a csődközeli kórházak segítésére.

A Német Kórházszövetség (DKG) korábban úg vélekedett, hogy a szükséges reform keretében az elkövetkező években a kórházak, illetve a klinikák akár ötödét is bezárhatják. Ez mintegy 350 kórházat érintene, mivel a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2021-ben megközelítette a kétezret a fekvőbeteg-intézmények száma.

A reform egyik sarokköve, hogy biztosítsák a megfelelő egyensúlyt a lakóhelyhez közeli ellátás és a szakosodás között. Ennek célja az a felismerés, hogy a nagyobb kórházakra mindenekelőtt a komplexebb beavatkozások végrehajtása érdekében van szükség. Az előirányzott reform keretében

megváltoztatják az egyes kezelések után járó átalánydíjas juttatási rendszert.

A szövetségi egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban egyfajta "hörcsögmentalitásról " beszélt, utalva arra, hogy a kórházak a gazdasági, illetve pénzügyi nyomás miatt lehetőség szerint minél több esetet vállaltak. Köztük olyan eseteket is, amelyekhez nem volt meg a megfelelő szakértelem. Ez pedig Lauterbach szerint a minőség rovására ment.

A tervek lényege a javadalmazási rendszer megváltoztatása, mégpedig a juttatások egyösszegű kifizetésével. A kórházaknak az eddigi eseti juttatások helyett egyösszegű, előzetes költségvetésből kell gazdálkodniuk. Az egészségügyi intézményeknek ebből kell fedezniük a szükséges személyzet biztosítását, a műszaki ellátást, továbbá a sürgősségi ellátás, valamint a további szolgáltatások költségeit.

A reform keretében a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen dolgozzák ki a költségvetés meghatározásához szükséges minőségi kritériumokat. Mivel azonban ez minden valószínűség szerint hosszabb időt vesz igénybe, az átmeneti időszakban az egyik legfőbb cél az ápolói személyzet biztosítása.

A miniszter szerint a reform fontos célkitűzése betegek megfelelő tájékoztatása. Ezzel összefüggésben Lauterbach egy úgynevezett "átláthatósági" klauzulát sürgetett, amely informálná a rászorultakat az adott kórházak által biztosított kezelésekről, illetve azok minőségéről. Ez – mint fogalmazott – átláthatóvá tenné az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, továbbá azok szintjét is. A miniszter abból indult ki, hogy a hangsúlyt a kezelés minőségére kell helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy koncentrálni kell a "kínálatot" a minőség javítása érdekében. Ennek alátámasztására olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint jelentősen megnő egyes betegségek túlélési esélye, ha speciális kórházak biztosítják a megfelelő kezelést.

A tárgyalások során

a tartományok a kormánytól "átmeneti" pénzügyi támogatást követeltek

arra az időszakra is, amíg a reform életbe lép. Ezt azonban a miniszter az ország költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította. Karl Lauterbach szerint a kormány megvizsgálja a kérést, de a maga részéről annak teljesítéséhez nem fűz nagy reményt. Elismerte, hogy a reformig minden bizonnyal több kórház csődbe jut. Ugyanakkor a tartományokra hárította a felelősséget amiatt, hogy a szükséges reformról nem tudtak korábban megállapodni.

Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×