Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Egészségügyi alkalmazott a Berlin Messe rendezvényközpontban kialakított ideiglenes kórház egyik ágyánál 2020. május 19-én. A koronavírussal fertőzött betegek kezelésére létrehozott 488 ágyas létesítményben nem kezeltek betegeket, mert a berlini kórházak mindeddig nem voltak túlterheltek.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Sean Gallup

Drasztikus kórházi reform jön Németországban, csődök is lesznek

A 2024-től érvényes átalakítás 350 kórház bezárását is hozhatja, és az átmeneti időszakban több intézmény is csődbe juthat, mert a finanszírozást is alapjaiban szabják újra.

Hónapokig tartó heves vita után megállapodás jött létre a német kormány egészségügyi minisztere és tartományi kollégái között a kórházi reformról. Németországban súlyos gondokat okoz a megfelelő kórházi ellátás biztosítása, különös tekintettel az ápolói személyzet hiányára, a kórházak számának, illetve működésének racionalizálására, de mindenekelőtt a pénzhiányra.

A tervezett reform 2024-ben lép életbe. Az ezzel kapcsolatos, a tizenhat tartomány közül tizennégy által támogatott előzetes megállapodást a szövetségi egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach jelentette be. Noha a tervezett célkitűzéseknek vannak tekintélyes bírálói is, általános a vélekedés, hogy a kormány és a tizenhat tartomány megállapodása az egészségügy javítása érdekében hosszabb távon előrelépést jelenthet.

Erre utal, hogy az egészségügyi miniszter "egyfajta forradalomról" beszélt. A tárgyalások hosszú ideig tartottak, a frontok időnként megkeményedtek. A tartományok mindenekelőtt több pénzt követeltek a kórházak, illetve klinikák működésének korszerűsítésére, valamint azonnali segélyt a csődközeli kórházak segítésére.

A Német Kórházszövetség (DKG) korábban úg vélekedett, hogy a szükséges reform keretében az elkövetkező években a kórházak, illetve a klinikák akár ötödét is bezárhatják. Ez mintegy 350 kórházat érintene, mivel a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2021-ben megközelítette a kétezret a fekvőbeteg-intézmények száma.

A reform egyik sarokköve, hogy biztosítsák a megfelelő egyensúlyt a lakóhelyhez közeli ellátás és a szakosodás között. Ennek célja az a felismerés, hogy a nagyobb kórházakra mindenekelőtt a komplexebb beavatkozások végrehajtása érdekében van szükség. Az előirányzott reform keretében

megváltoztatják az egyes kezelések után járó átalánydíjas juttatási rendszert.

A szövetségi egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban egyfajta "hörcsögmentalitásról " beszélt, utalva arra, hogy a kórházak a gazdasági, illetve pénzügyi nyomás miatt lehetőség szerint minél több esetet vállaltak. Köztük olyan eseteket is, amelyekhez nem volt meg a megfelelő szakértelem. Ez pedig Lauterbach szerint a minőség rovására ment.

A tervek lényege a javadalmazási rendszer megváltoztatása, mégpedig a juttatások egyösszegű kifizetésével. A kórházaknak az eddigi eseti juttatások helyett egyösszegű, előzetes költségvetésből kell gazdálkodniuk. Az egészségügyi intézményeknek ebből kell fedezniük a szükséges személyzet biztosítását, a műszaki ellátást, továbbá a sürgősségi ellátás, valamint a további szolgáltatások költségeit.

A reform keretében a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen dolgozzák ki a költségvetés meghatározásához szükséges minőségi kritériumokat. Mivel azonban ez minden valószínűség szerint hosszabb időt vesz igénybe, az átmeneti időszakban az egyik legfőbb cél az ápolói személyzet biztosítása.

A miniszter szerint a reform fontos célkitűzése betegek megfelelő tájékoztatása. Ezzel összefüggésben Lauterbach egy úgynevezett "átláthatósági" klauzulát sürgetett, amely informálná a rászorultakat az adott kórházak által biztosított kezelésekről, illetve azok minőségéről. Ez – mint fogalmazott – átláthatóvá tenné az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, továbbá azok szintjét is. A miniszter abból indult ki, hogy a hangsúlyt a kezelés minőségére kell helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy koncentrálni kell a "kínálatot" a minőség javítása érdekében. Ennek alátámasztására olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint jelentősen megnő egyes betegségek túlélési esélye, ha speciális kórházak biztosítják a megfelelő kezelést.

A tárgyalások során

a tartományok a kormánytól "átmeneti" pénzügyi támogatást követeltek

arra az időszakra is, amíg a reform életbe lép. Ezt azonban a miniszter az ország költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította. Karl Lauterbach szerint a kormány megvizsgálja a kérést, de a maga részéről annak teljesítéséhez nem fűz nagy reményt. Elismerte, hogy a reformig minden bizonnyal több kórház csődbe jut. Ugyanakkor a tartományokra hárította a felelősséget amiatt, hogy a szükséges reformról nem tudtak korábban megállapodni.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×