Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Archív kép a Fukusima Daiicsi atomerőműről Okumamacsiban. A 2011. március 11-i, a Richter-skála szerinti 8,9-es erősségű földrengésben megsérült erőműben felrobbant a hűtési folyamatban használt hidrogén március 12-én, és emiatt megolvadhatnak a fűtőrudak. Ez szakemberek szerint nem okoz katasztrófát.
Nyitókép: MTI/EPA/Tokiói Villamos Művek

Minden készen áll a rengeteg radioaktív fukusimai víz tengerbe engedésére

Az utolsó vizsgálati eredményeket várják csak, ezt követően megkezdődhet az évtizedeken át tartó folyamat.

Eddig az erőmű területén tárolták a 2011-es földrengés idején szennyeződött vizet, de hamarosan megtelnek a tartályok - írja a Sky News.

A technikai feltételek már adottak ahhoz, hogy elkezdődhessen a víz a Csendes-óceánba engedése. Helyére tették azt a csövet is, amely a parttól egy kilométerre engedi a vízbe a mostanra egymillió tonnára növekedett mennyiségű radioaktív vizet.

A Nukleáris Szabályozási Hatóság ellenőrei péntekig vizsgálják a víz elvezetésére telepített berendezéseket és az erőmű biztonsági rendszereit.

Ezután egy hetük van arra, hogy kiadják az engedélyt a víz leengedésére, ami nem sokkal ezt követően meg is kezdődik, bár pontos dátumot nem jelöltek meg.

A helyi halászok közössége ugyanakkor bíráljak a tervet és aggódik annak esetleges következményei miatt. Dél-Korea, Kína és néhány csendes-óceáni szigetország is aggodalmának adott hangot.

A tisztviselők szerint ugyanakkor a szennyvizet el kell távolítani az 1000 tartályból, hogy elkerüljék a véletlen szivárgást, és hogy az erőművet le lehessen állítani.

A kezelt, de még mindig enyhén radioaktív vizet a nemzetközi szabványoknál biztonságosabb szintre hígítják, és évtizedek alatt fokozatosan bocsátják ki, így az emberekre és a természetre ártalmatlanná válik.

Egyes kutatók rámutatnak, hogy a radioaktív víznek való hosszú távú, alacsony dózisú kitettség hatásai nem ismertek, míg mások szerint a terv biztonságos, de lehetővé kellene tenni, hogy más szakértők is részt vegyenek a mintavételben és a megfigyelésben.

A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség is támogatásáról biztosította a tervet. A testület vezetője, Rafael Mariano Grossi várhatóan a jövő hónapban látogat el a helyszínre és tárgyal Kisida Fumio miniszterelnökkel.

Sürgeti időközben a hatóságokat és a szakembereket az is, hogy

a kezelt vizet tároló tartályok 2024 elejére elérik kapacitásukat.

Időközben Dél-Koreában bejelentették: ellenőrizni fogják a tengerparti strandok vizének radioaktivitását a nyári vakációk előtt, illetve parlamenti bizottság fogja ellenőrizni a japán erőmű hűtővizének óceánba eresztését.

A fukusimai erőművet 2011. március 11-én nagy erejű földrengés rázta meg. A reaktorok fél nappal a földrengés után leolvadtak, a folyékonnyá vált fűtőanyag a tartályok alján gyűlt össze. A tartályok, hiába szivattyúztak beléjük tengervizet, megsérültek és a radioktívvá vált hűtővíz kiszivárgott. Az erőműből nagy mennyiségben jutottak ki radioaktív anyagok, a szennyeződés értéke elérte a csernobili 20-30, sőt egyes becslések szerint 40 százalékát is. Egy részük közvetlenül, nagyobb részük a levegőből a csapadékkal került a talajba, a felszíni vizekbe és a tengerbe, de a szennyezett terület nagysága nem összehasonlítható a csernobilivel.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×