Ha eltekintünk az ukrajnai háborús helyzettől, akkor is azt látjuk, hogy a világ egy része távolodni kíván a nukleáris energiától. A fukusimai atombalesetet követően Németország megfogadta, hogy felszámolja atomerőműveit, a folyamat idén tavasszal be is fejeződött. Európaiak milliói élnek ugyanakkor még mindig atomerőművek közelében - írja a Euronews.

Ahányszor csak eszünkbe jut Csernobil tragédiája, az emberek akaratlanul is azt kérdezik maguktól, mit kellene tennünk, ha még egyszer ilyesmi következne be?

Van, aki egészen pontosan tudja, mi lenne a dolga: az angliai Portsmouth haditengerészeti bázisának közelében élők részletes, írásos tájékoztatót kaptak arról, mi következhet, ha a bázison atombaleset történik. Ez tartalmazza az ígéretet, miszerint atombomba robbanásához hasonló esettől véletlenül sem kell tartani, legfeljebb kis, főleg a bázist érintő balesettől, amelynek révén ugyanakkor radioaktív részecskék juthatnak el a lakossághoz is.

"A legfontosabb módja a biztonság megőrzésének az, hogy maradjanak otthonaikban, az ablakokat és ajtókat tartsák zárva, így a radioaktív részecskék nem érhetik el önöket. Kapcsolják ki a ventilátorokat, szellőztető berendezéseket vagy olyan készülékeket, mint a központi fűtés kazánjai és gáztűzhelyei, amelyek kívülről szívják a levegőt" - tanácsolja a helyi tanács.

Azt is javasolják, hogy az internetről vagy a rádióból tájékozódjanak a tennivalókról, ugyanakkor ne mobilozzanak túl sokat, mivel a hálózat feltehetően túlterhelt lesz.

Franciaországban hétfokozatú skálán értékelik a potenciálisa bekövetkező atombalesetek veszélyességét: a hetes jelenti Csernobil szintjét. Az országban 56 atomerőmű működik. Az embereknek azt tanácsolják, legyen egy vészhelyzeti étellel, itallal és ruhákkal együtt összekészített vészhelyzeti csomagjuk fontos papírjaik másolatával arra az esetre, ha atombaleset történne. Itt is az otthonaikban tartózkodás a javasolt, valamint jódtabletta bevétele.

Spanyolországban hét atomerőmű termel áramot: tucatnyi nyelven készítettek információs csomagot arról, mi a teendő, ha baj van. A spanyolok is azt javasolják, hogy az emberek maradjanak zárt térben, magukat elszigetelve a kinti levegőtől. Svédországnak hat reaktora van és hasonló javaslata: az emberek a lehető legkevesebb időt töltsék a szennyezett területen, maradjanak a négy fal közt.

Szerencsére elég valószínűtlen egy atombaleset,

mivel a korszerűtlen technológia, mely Csernobilban bajhoz vezetett, a modern európai reaktorokban már nem veszélyeztet. Ettől azonban még nem mindenki nyugodt: akad, aki modellezni igyekszik, milyen következményekkel járhat egy ilyen esemény. Svájcnak öt atomreaktora van, ha ezek közül egyikben, a Benzau I-ben baleset történne, az a számítások szerint 16-24 millió európait érinthetne, és svájciak ezrének halálával járna.

Sok országot aggaszt az is, mi történik, ha egyik szomszédjában történt balesetből hoz át radioaktív anyagokat a szél: nem is alaptalanul. Sellafield reaktorából ugyanis Skandináviáig és Németországig jutottak radioaktív részecskék egy 1957-es tüzet követően, és máig évente több mint kétmillió euróba került a ma már használaton kívüli reaktor az országnak.

Hogy milyen távolságban okozhat gondot egy modern reaktor balesete a valóságban? Fukusimában 20 kilométeres rádiuszban ürítették ki a reaktor környékét a baleset után, de brit kutatók szerint a valóságban egészen kis területet érinthet a sugárzás. Az sem biztos, hogy a közelben élőket kitelepítik: azóta ugyanis már azt is tudjuk, hogy ennek káros hatásai vannak a mentális egészségre, Csernobil örökségének része ugyanis a kitelepítettek depressziója és alkoholizmusa is. A nukleáris trend látszatra letűnőben van, de ettől még sok reaktor marad velünk jó darabig - sőt, a finnek épp újakat kapcsolnak be, hogy az orosz gáz hiányát kompenzálják.