Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
334.29
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Volodimir Zelenszkij meghívást kapott a NATO-csúcsra

Az ukrán elnök várhatóan ott is lesz Vilniusban.

Jens Stoltenberg a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét támogató országok tanácskozása előtt tett nyilatkozatában ismertette, hogy előző napi kijevi látogatásán meghívta Volodomir Zelenszkijt a júliusi NATO-csúcsra, és az ukrán elnök el is fogadta a meghívást.

Hangsúlyozta: a szövetség valamennyi tagja "beleegyezett, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz". Azonban egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna érvényesíthesse az önvédelemhez fűződő jogát az orosz támadás elleni védekezésben.

Mint mondta, a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség tagjainak meg kell erősíteniük elkötelezettségüket az iránt, hogy "ameddig csak szükséges, jelentős katonai támogatással segítik Ukrajnát" annak érdekében, hogy megmaradjon szuverén, független európai nemzetként.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek a litván fővárosban

arról is dönteniük kell, hogy egy több évre szóló programmal segítik Ukrajnát

az átállásban a szovjet időkből származó fegyverekről, szabványokról és doktrínákról a NATO szabványaira és doktrínáira, és a szövetség és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség, interoperabilitás biztosításában - mondta Jens Stoltenberg.

A főtitkár a németországi Ramstein támaszponton 54 ország - a 31 NATO-tag és további 23 állam - képviselőivel együtt egyeztet Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel az ország védelmi képességének további erősítéséről. A Rajna-vidék-Pfalz tartományi amerikai bázison az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri szintű tanácskozását tartják.

Az amerikai kezdeményezésre alakult informális egyeztető fórum ülését megnyitó rövid beszédében Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kiemelte, hogy

a csoport tagjai által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke elérte az 55 milliárd dollárt, ami tízszeres emelkedés az egy évvel korábbi alakuló ülés idején regisztrált szinthez képest.

Jelezte, hogy a támogatás legnagyobb részét - több mint 35 milliárd dollárnak megfelelő értékű fegyvert és egyéb katonai felszerelést - a hazája biztosította, de számos további ország is igen jelentős mértékben segíti Ukrajnát, Észtország és Lettország esetében például már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát is meghaladja az orosz támadás elhárításához nyújtott támogatás.

Az amerikai védelmi miniszter egyben megerősítette, hogy hazája, Németország és Hollandia a napokban egy-egy Patriot légvédelmi üteggel is hozzájárult Ukrajna védelméhez. A többi között hozzátette, hogy a pénteki tanácskozáson három "kulcsfontosságú" területtel, a légvédelemmel, a lőszerutánpótlással és az úgynevezett támogató eszközök ügyével foglalkoznak.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×