Infostart.hu
eur:
359.07
usd:
309.13
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin
A NATO brüsszeli székházának előcsarnokában egy férfi 2022. november 16-án. A tagországok nagykövetei rendkívüli ülésre gyűltek össze, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi Przewodów falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Az eset Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt történt.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Szlovák házelnök: felelőtlenség most NATO-tagsággal kecsegtetni Ukrajnát

A szlovák házelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy olyan ország, amelyben háború dúl, csatlakozzon a NATO-hoz. „Nagyon felelőtlen dolog felesleges reményt adni Ukrajnának, de a folyamat elkezdődhet” – jelentette ki Boris Kollár Prágában az európai uniós nemzeti házelnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján. Az EU-csatlakozással kapcsolatban elmondta, sajnálja, hogy Ukrajnát megszállták, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt valamilyen rövidebb eljárást kell alkalmazni.

A kétnapos prágai konferencia első napjának témája az Ukrajna elleni orosz agresszió és az Európai Unió válasza volt. A tanácskozáson kiemelt vendégként vesz részt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke. Ruslan Stefanchuk szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést. Hangsúlyozta: Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe.

Boris Kollár, a pozsonyi parlament elnöke erre reagálva mondta azt, hogy egy olyan ország, ahol katonai konfliktus van folyamatban, nem csatlakozhat a NATO-hoz, mert ez elfogadhatatlan. „Szerintem ezt még a tagországok sem hagynák jóvá. Nagyon felelőtlen dolog ilyen reményeket kelteni az ukránokban” – fogalmazott a szlovák házelnök, hozzátéve, hogy a katonai szövetséghez csak békeidőben lehet csatlakozni, különben érvénybe lépne az 5. cikkely, és a tagországoknak be kellene lépniük a háborúba.

Boris Kollár egyúttal hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását.

„Támogatjuk, de békeidőben és ahogyan azt kell. Elkezdheti a folyamatot, de nem lehet tagként elfogadni”

– tette hozzá a szlovák házelnök. Az EU-csatlakozás kérdésében megismételte azt az álláspontját, hogy Ukrajnának végig kell mennie a teljes csatlakozási folyamaton, ahogy azt Szlovákia vagy Csehország is tette a múltban. „Nagyon sajnálom, hogy Ukrajnát megszállták, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt valamilyen rövidebb eljárást kell alkalmazni.

Minden tagállamra ugyanazok a szabályok érvényesek”

– szögezte le Boris Kollár.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház elnöke beszédében azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösségnek folytatnia kell Ukrajna támogatását a jogos önvédelemben. „Határozottan el kell utasítani azt az álláspontot, hogy további fegyverek szállításával Ukrajnának csak olajat öntünk a tűzre. A békéről ebben az esetben csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni” – vélte a cseh parlamenti alsóház elnöke. Kijelentette: Európának jelenleg nincs világos elképzelése arról, milyen viszonyt akar fenntartani Oroszországgal a háború befejezése után.

A prágai konferencián Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli Magyarországot. Jakab István elmondta, Magyarország kiáll Ukrajna mellett, de a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását kéri. „Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek is életlehetőséget biztosító Ukrajna” – mutatott rá a magyar Országgyűlés alelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Megvan az újjászülető OEP új vezetője

Megvan az újjászülető OEP új vezetője

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) vezetésére Kaló Zoltán professzort kérte fel. A jelenlegi NEAK névváltoztatásától a miniszter azt reméli, hogy az intézmény valódi biztosítói és szolgáltatásvásárlói szerepet tölt be a korábbi kifizetőhelyi funkció helyett. A reformtervek legfontosabb pillére az évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás, amelynek megalapozottsága azonban kérdéses az új költségvetési tervezés fényében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×