Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Picture of conventionnal missile warheads, Russian made, on a rocket launcher, orientated towards a blue sky. A warhead is the explosive or toxic material that is delivered by a missile, rocket, or torpedo. It is a type of bomb.
Nyitókép: BalkansCat/Getty Images

Nem egységesek az ukrajnai fegyverszállítások ügyében az európai országok - térkép

A Századvég azt mérte fel, mely országok lakossága miként gondolkodik a fegyverszállításokról, valamint az ezzel kapcsolatos kormányzati döntésekről.

Több európai ország fegyverszállításokkal támogatja a 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnát. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés szerint a kontinens közvéleménye erősen megosztott a fegyver- és hadianyag-szállítások megítélésében.

A kutatóintézet januári elemzésében az szerepelt, hogy 13 uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban (egyebek mellett Magyarországon, Csehországban, Görögországban) a válaszadók több mint fele elutasítja a fegyvervásárlást.

Emellett 5 uniós tagországban (köztük Spanyolországban és Franciaországban) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes válaszadó 50 százalékát.

Az Európai Unió 27 tagállamából 9-re tehető azon tagországok száma, melyekben a megkérdezettek több mint fele Ukrajna felfegyverzése mellett áll (többek között Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában).

A Századvég kutatása szerint az európai országok egy része annak ellenére támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, hogy a saját lakosságuk ellenzi ezt. Egyebek mellett Németország, Belgium, Szlovénia, valamint Szlovákia kormánya a saját polgárai elvárásaival szembehelyezkedve küld fegyvereket Kijevnek. Ezen felül Csehország Ukrajna legnagyobb hadianyag-szállítói közé tartozik, holott a cseh lakosság körében jelentős a fegyvervásárlás elutasítottsága.

Az eredmények szerint többek között Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és Belgiumban – mely országok a saját polgáraik elvárásait figyelmen kívül hagyva fegyvereket küldenek Ukrajnába – a válaszadók inkább elégedetlenek a saját országuk kormányának teljesítményével az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésben.

Ezzel szemben egyebek mellett Magyarországon, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – ahol a kormányzati politika iránya a fegyvervásárlás tekintetében követi a lakosság elvárásait – a megkérdezettek elégedettségüket fejezték ki a saját kormányuk orosz–ukrán válsággal összefüggő teljesítményével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×