eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tüntetők tiltakoznak a hatósági intézkedés ellen Donald Trump volt amerikai elnök floridai rezidenciájának bejárata előtt Palm Beachben 2022. augusztus 9-én. Előző nap az épületegyüttesben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozói bejelentés nélküli házkutatást tartottak.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Szakértő az elnöki dossziékról: Trump és Biden jelöltségét is veszélyezteti az ügy

Bizalmas iratokra bukkantak Mike Pence volt amerikai alelnök otthonában. Korábban az exelnök, Donald Trump egyik villájában és Joe Biden jelenlegi elnök régi irodájában is találtak ilyen dokumentumokat. Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ilyen ügyek után az elnökjelöltségük is veszélybe kerülhet.

Egyes amerikai biztonsági szakértők szerint hasonló minden héten előfordul, csak nem biztos, hogy mindig a szigorúan titkos kategóriába tartozó dokumentumokat érintik – mondta a szakértő.

Csizmazia Gábor szerint elsősorban az mulasztás, hogy nem viszik vissza ezeket az iratokat, és nem az, hogy elviszik, de nem teljesen világos, hogy azon kívül, hogy nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe, milyen kritériumoknak kell megfelelni, amikor egyik helyről a másikra viszik az elnökök, alelnökök a dokumentumokat.

„Donald Trump esetében felmerült az, hogy

  • a szigorúan titkos kategóriából 25,
  • a titkos kategóriába 92,
  • a bizalmas kategóriába tartozó dokumentumokból pedig 67

darab gyűlt össze Mar-a-Lagóban, az otthonában. A tartalomról azt tudni, hogy az egyik a Kim Dzsongunnal folytatott elnöki levélváltás, a másik pedig az amerikai elnöki hivatal átadás-átvételekor 2011 januárjában Barack Obama által Donald Trump részére hátrahagyott személyes üzenet vagy levél” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Joe Biden esetével kapcsolatban arról számolt be, hogy kevesebb dokumentum került elő, volt köztük személyes, családi jellegű alelnöki időszakából, ezek például arról szóltak, hogy milyen vendégek voltak meghívva egyes, középületben tartott családi eseményekre.

„Valószínű, hogy ezeknek az ügyeknek nem lesznek érdemi jogi következményei, hiszen

nem biztos, hogy konkrétan Donald Trump, Mike Pence vagy éppen Joe Biden a hunyó,

mert lehet, hogy nem ő volt az, aki ténylegesen intézkedett, elvitte magával a dokumentumokat, hanem az egyik beosztottja” – elemezte a helyzetet a szakértő.

Azért a népszerűségükre hatással lehet. A CNN, az ABC News és az Ipsos készített felmérést az elmúlt napokban, ezekből az derül ki, hogy a választók túlnyomó többsége elmarasztalja a volt és a jelenlegi elnököt is – mondta Csizmazia Gábor. 60-70 százalékuk szerint kimondottan helytelenek voltak azok a tettek, amiket a két elnöknek tulajdonítanak. De úgy látja a szakértő, a folyton változó közvélemény-kutatásoknál fontosabb, hogy a politikusok, a szenátorok, a képviselők, illetve a különböző donorok hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, magyarán a két párton belül lendületet ad-e az ügyük ahhoz, hogy ne velük, Joe Bidennel, illetve Donald Trumppal számoljanak mint elsődleges elnökjelölt jövőre.

„Ne feledjük – hívta fel a figyelmet Csizmazia Gábor –,

jelen pillanatban Donald Trumpról és Joe Bidenről tudjuk biztosan, hogy szeretnének indulni az elnökválasztáson 2024-ben.

Republikánus részről nagyobb volt a bizalombeli megingás a donorok, illetve a nagyobb pártvezérek részéről Donald Trump irányába, amit aztán a félidős választási eredmények erősítettek. Demokrata oldalon ilyenfajta megingást, bizalomvesztést még nem lehet érzékelni.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×