Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Biztonsági őr vezeti el az Utolsó Nemzedék nevű környezetvédelmi csoport egyik aktivistáját (b), miután társával olajjal öntötték le Gustav Klimtnek a bécsi Leopold Múzeumban őrzött Élet és halál című festményét 2022. november 15-én. A másik aktivista a képet védő üvegtáblához ragasztotta magát. A kép a védőüveg miatt sértetlen maradt. Az aktivisták akciója miatt a múzeum több termét le kellett zárni a látogatók előtt, a rendőrök a helyszínre érve felvették az elkövetők adatait.
Nyitókép: MTI/AP/Letzte Generation Österreich

Döntöttek Németországban: ez lett 2022 legcsúnyább szava

A klímaaktivisták sorozatos tiltakozó megmozdulásai szülték az elmúlt év legcsúnyább szavát Németországban. A marburgi egyetem jogászokból és újságírókból álló független bizottsága ezúttal a Klimaterroristen (Klímaterroristák) szó mellett tette le a garast.

Az év legcsúnyább szava (Unwort des Jahres) kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat mindenekelőtt annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket.

Korábban – 1991 óta – a Darmstadti Egyetem független testülete választotta ki az év legcsúnyább szavát a beküldött javaslatok alapján. Idén a Marburgi Egyetem bizottsága döntött a klímaterroristák kifejezés mellett.

Indokolásában kimondta a testület, hogy a kifejezést szándékosan használták a közbeszédben. Ennek célja az volt, hogy lejárassák a klímavédelemért a legkülönbözőbb módon tüntető aktivistákat, illetve különféle tiltakozó megmozdulásaikat.

A zsűri bírálta a kifejezés alkalmazását, hangsúlyozva, hogy azzal a klímavédelem aktivistáit a terroristákkal azonosítják, szándékosan kriminalizálják, illetve lejáratják. Az indokolás rámutatott arra is, hogy ezzel a polgári engedetlenség és a demokratikus ellenállás erőszak nélküli tiltakozási formáit az erőszak és az államellenesség kontextusába helyezték. A kifejezés pedig ahhoz vezetett, hogy az egész vita hangsúlya az aktivisták jogos tartalmi követelései helyett a tiltakozókkal szembeni fellépésre helyeződött át. Hasonló célú kifejezés volt korábban az ökoterrorizmus szó is.

Az egyetemi zsűri szerint 2022-ben a második helyen a szociálturizmus kifejezés végzett, amely a konzervatív CDU elnökének, Friedrich Merznek a nevéhez fűződik.

Merz a szóval az Ukrajnából érkezett menekülteket illette, amiért később nyilvánosan bocsánatot kért.

A testület úgy értékelte, hogy a kifejezés lejáratja a Németországban a háború miatt menedéket kereső ukránokat, vitatva ezzel kapcsolatos alapvető jogukat.

A marburgi dobogó harmadik helyét a defenzív építmény (defensive Architektur) kifejezés érdemelte ki. A közbeszédben ugyancsak szándékosan terjesztett kifejezés a bizottság szerint valójában egy olyan, az emberi méltóságot sértő építési módot igyekezett jellemezni, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza az egy helyen hosszabb ideig tartó – például a parkok padjain történő – tartózkodást.

A testülethez december végéig több mint 1400 javaslat ékezett.

Egy évvel korábban, 2021-ben a Pushback (visszatoloncolás) volt az esztendő legcsúnyább szava, amely a zsűri akkori értékelése szerint igyekezett megszépíteni a menekültek kitoloncolásával kapcsolatos embertelen bánásmódot.

2020-ban a koronavírus-járványra utalva a koronadiktatúra volt az év legcsúnyább kifejezése.

A múlt század egyik legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést választották.

2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige Ausreise) vite el a pálmát, 2008-ban, a világméretű pénzügyi válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok (notleidende Banken). 2015-ben, a menekültválság idején a bevándorlásellenes Pegida mozgalom által terjesztett Lügenpresse (hazug sajtó) kifejezés nyert. Egy évvel később pedig a nemzetáruló (Voklksverräter) szó volt a befutó.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×