Infostart.hu
eur:
380.03
usd:
325.66
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Wikipédia/FBI

Szabadlábon a nő, aki az egyik legártalmasabb kém volt az USA számára

Húsz éven át kémkedett ellenük, az amerikaiak szerint mindent kiteregetett, amit csak megtudott - nem is egy országnak.

Több mint húsz év után szabadult a börtönből a hidegháború egyik legismertebb elfogott kémje, Ana Montes. A hatvanöt éves nő húsz éven át kémkedett Kubának, miközben az amerikai hírszerzésnél,, a Védelmi Hírszerző Ügynökségnél dolgozott elemzőként - írta a 24.hu a BBC cikke alapján.

A kubaikkal washingtoni éttermekben találkozott és személyhívón adott át nekik kódolva titkos információkat, a parancsokat pedig rövidhullámú rádión kapta. 2001-es letartóztatásakor a hatóságok azt közölték, hogy az USA-nak a szigeten végzett hírszerzési műveleteit szinte teljes egészében leleplezte, egy tisztviselő ezért az általuk elfogott egyik legártalmasabb kémként jellemezte.

Szinte mindent kompromittált, amit Kubáról és az ottani működésünkről tudtunk – mondta róla 2012-ben a Kongresszusnak Michelle Van Cleave, aki George W. Bush elnök alatt a kémelhárítás vezetője volt.

"A kubaiak mindennel tisztában voltak, amit tudtunk róluk, és ezt a saját hasznukra tudták fordítani. Montes ezen kívül a kollégáival folytatott beszélgetései során befolyásolni tudta a Kubával kapcsolatos becsléseket, és lehetőséget talált arra is, hogy átadja a megszerzett információkat más hatalmaknak"
- mondta Van Cleave.

Letartóztatása után Montest azzal vádolták, hogy felfedte négy amerikai kém személyazonosságát és rengeteg titkos anyagot továbbított az ellenséges országba.

Montes a szabadulása után még öt évig felügyelet alatt marad. A hvg.hu szerint az internethasználatát is ellenőrzik, nem dolgozhat a kormánynak és engedély nélkül nem léphet kapcsolatba külföldi ügynökökkel.

(A nyitóképen: Ana Montes a 2001-es letartóztatásakor az FBI felvételén.)

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×