Mindez annak ellenére történt, hogy a Scholz-kormány 2021 decemberi hivatalba lépésekor még a fegyverexport csökkentését ígérte. A háború azonban keresztülhúzta a koalíció számításait. Erre utal, hogy a 8,35 milliárd euró értékben engedélyezett fegyverek egynegyede Ukrajna támogatását szolgálta: a német kormány 2,24 milliárd euró értékben szállított fegyvert a háború sújtotta országnak az orosz agresszió elleni védelemhez.

A 8,35 milliárd eurót az elmúlt évtizedekben csak a múlt évi szállítások értéke múlta felül, az akkor még hivatalban lévő Merkel-kormány ugyanis 9,35 milliárd euró értékű fegyverszállítást engedélyezett. Akkor azonban teljesen más volt a helyzet, hiszen Ukrajnának akkor még nem volt szüksége fegyverekre. A Merkel-kormányzat viszont egy kétoldalú ügylet keretében Egyiptomnak szállított nagy értékben különböző hadieszközöket.

A 2022-es adatokat a gazdasági minisztérium tette közzé, és azokról a sajtó is beszámolt. Ezekből kitűnt, hogy

a külföldre irányuló fegyverszállítások értéke Ukrajna nélkül is több mint hat milliárd eurót tett ki.

Mindenesetre a listát az említett 2,24 milliárd euróval Kijev vezeti, a többi között különböző nehézfegyverekkel, így például Gepárd típusú légelhárító harckocsikkal, továbbá IRIS–T rövid hatótávolságú légiharcrakétákkal.

Ukrajnát négy NATO-tagállam követi. Hollandiának 1,83 milliárd eurós értékű fegyverszállítást hagyott jóvá a kormány. A sorban következő kedvezményezett az Egyesült Államok volt 863 millió euró értékű német fegyverrel majd Nagy-Britannia következett 453 millióval.

A negyedik NATO-tagország pedig Magyarország 249,2 milliós német fegyverszállításokkal.

Ezután olyan országok következtek, amelyek sem a NATO-hoz, sem az Európai Unióhoz nem tartoznak, a többi között Ausztrália, Szingapúr és Dél-Korea.

A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek pátjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíciós kormány fegyverszállítási politikájában a gyökeres fordulatot a háború jelentette.

Olaf Scholz kancellár ugyanis február 27-i, "korszakváltásként" jellemzett beszédében hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely tiltotta, hogy német cégek fegyvert szálítsanak háborús övezetekbe.

Ez a döntés egyértelmű szakítást jelentett az évtizedek óta érvényben lévő alapelvekkel.

Noha a dobogó legfelső fokán az említett, tavalyi 9,35 milliárd eurós fegyverszállításokkal a 2021 végén leköszönt negyedik Merkel-kormány áll, az irányok akkor egészen mások voltak.

Tavaly a NATO-n és az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló fegyverexport részaránya 63,6 százalékos volt, míg ma ez az arány 38,7 százalék.

A 2021-es német "bőkezűség" fő haszonélvezője Egyiptom volt. Az akkori nagykoalíciós kormány 4,34 milliárd euró értékben szállított a többi között hadihajókat, légvédelmi rendszereket és egyéb fegyverzeteket a közel-keleti országnak.