Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ana Brnabic szerb miniszterelnök az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Keményen üzent a határon feltűnő drónok miatt a szerb miniszterelnök

Az utóbbi néhány napban több drónt is észlelt a szerb hadsereg a koszovói határon. A pilóta nélküli repülőgépek katonai létesítményeket figyeltek meg.

Ez elfogadhatatlan, és a jövőben minden olyan drónt, amelyet a katonai létesítmények közelében érzékelnek, azonnal le fognak lőni. Ezt Ana Brnabic szerb miniszterelnök jelentette be a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS). Még hozzátette azt is, hogy minden állam hasonlóan lépne fel, amennyiben ilyen esetet tapasztalna.

A szerb kormányfő úúgy vélte, hogy a Koszovó irányából érkező drónok a szerb hadsereg állásait és felkészültségét akarják felmérni.

Miután észrevették a drónokat, a légtér védelme érdekében a szerb MiG-29-es vadászgépek is felszálltak, a harci repülőgépeket állandó készültségbe helyezték.

Milos Vucevic védelmi miniszter az RTS szerda reggeli műsorában rámutatott, a vadászgépek nem drónokra vadásznak, azok hatástalanítására megvannak a megfelelő módszerek, hanem a légteret védik egy esetleges komolyabb támadástól.

Aleksandar Vucic államfő utasítására a légvédelem mellett a szerb hadsereg többi egységét is készenlétbe helyezték.

A szerb vezetők hangsúlyozzák, hogy Szerbia a béke és a biztonság megőrzésére törekszik, véleményük szerint azonban a koszovói fél nem gondolkodik észszerűen, és mindent bevet a helyzet destabilizációja érdekében.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói okmányokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti koszovói miniszterelnök viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, amennyiben Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×