eur:
406.17
usd:
357.15
bux:
92843.08
2025. április 25. péntek Márk
Aleksandar Vucic szerb elnök újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

Készenlétben a szerb hadsereg

Növelték a harckészültséget, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon.

Készenlétbe helyezték a szerb hadsereget, valamint növelték a harckészültséget, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon - közölte Milos Vucevic szerb védelmi miniszter kedden.

Mint mondta, az erre vonatkozó utasítást Aleksandar Vucic államfő a hadsereg főparancsnokaként adta ki.

"Természetesen senki nem szeretne semmilyen összetűzést vagy háborút, és eszébe sem jut ilyen játékokat játszani. Szerbia komoly állam, és mindent megtesz annak érdekében, hogy válaszoljon minden kihívással teli helyzetre és lehetséges problémára" - részletezte Milos Vucevic arra reagálva, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök csak részben és csak rövid időre halasztotta el a koszovói szerbek járműveire vonatkozó rendszámtáblacserét.

A szerb védelmi miniszter közölte: Belgrád nem készül háborúra, de Szerbia nem lehet olyan ország, amely felkészületlenül várja az eseményeket.

Novembertől a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, hanem koszovóira kell őket cserélniük. A koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését.

Az intézkedésről szóló hír július végén felháborodást keltett a Koszovó északi részén élő szerbek körében, akik úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt.

Albin Kurti a múlt héten bejelentette, nem halasztja el a rendszámtáblacserét annak ellenére, hogy nyugati partnerei azt kérték, adjon még tíz hónapot a helyi szerbeknek. Mint mondta, körülbelül tízezer jármű rendszámtábláját kell lecserélni, mert azokat még akkor adták ki, amikor Koszovó Szerbiához tartozott. Végül úgy döntött, hogy fokozatosan, a jövő év áprilissal bezárólag vezeti ki a Szerbiában kiadott rendszámokat.

A szerb védelmi miniszter szerint ezzel a halasztással semmi sincs elintézve, és már kedden megkapták az első figyelmeztetéseket azon autósok, akik nem cserélték le a táblájukat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

Címlapról ajánljuk

Salát Gergely: vámháború, gazdasági átalakulás és a kínai–amerikai rivalizálás kulisszatitkai

Az amerikai–kínai vámháború hátteréről, lehetséges hatásairól, a kínaiak várható reakcióiról, az ottani gazdaság szükséges szerkezeti átalakításáról, 400 millió „másodrendű” állampolgárról és Oroszország szerepéről is beszélt Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
Az élre tört a radikális jobboldal Európa legerősebb hatalmában – Történelmi átrendeződés a láthatáron?

Az élre tört a radikális jobboldal Európa legerősebb hatalmában – Történelmi átrendeződés a láthatáron?

Miközben a közvélemény-kutatások szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) beérte a februári választásokat megnyerő kereszténydemokratákat Németországban, addig Európa másik vezető hatalmában, az Egyesült Királyságban is előretört a populista Reform UK a júliusi parlamenti voksolás után. A kormányon lévő Munkáspárt és a tavaly 14 év után ellenzékbe vonult konzervatívok – a felmérések rájuk nézve lehető legméltányosabb értelmezése szerint is – pariba kerültek a brexit-kampánnyal elhíresült Nigel Farage pártjával, ezzel párhuzamosan pedig a liberáldemokraták és a zöldek is erősödtek. A tavaly nyári választás után máris érkezik a szétesőben lévő brit kétpártrendszer első megmérettetése, ami az élre tört Reform UK-t és az egyre népszerűtlenebb Munkáspártot is kihívás elé állítja, a konzervatívokat pedig hatalmas vereséggel fenyegeti. A jövő héten esedékes önkormányzati választás és egy ugyanekkor tartott időközi parlamenti voksolás rengeteg kérdésre választ adhat Nagy-Britanniában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×