eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-csúcstalálkozó második napi ülése után Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Túl a csúcson - Ukrajnába, Iránba és Kínába is jutott európai üzenet

A franciák szerint elkövetett néhány hibát az EU Kínával szemben, de lehet javítani, utóbbiban "körülbelül" egyetért Németország is. Charles Michel Iránnak üzent hangsúlyosan, az EB-elnök pedig Ukrajnának küldött biztató híreket a brüsszeli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón.

Az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében - jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.

Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta,

az Európai Unió nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de

el akarja kerülni a "szisztematikus konfrontáció logikáját" Pekinggel.

Tájékoztatása szerint a tanácskozáson részt vevő tagországi vezetők az unió stratégiai függetlensége megteremtésének fontosságát hangsúlyozták. Ennek része a partnerségek megsokszorozása a világban, annak érdekében, hogy az EU előmozdítsa a számára fontos értékek érvényre jutását. Fontos továbbá az energiafüggőségek felszámolása, a védelem és a biztonság megerősítése, valamint a technológiai vezetőszerep elérése a szüksége nyersanyagok rendelkezésre állása érdekében - közölte.

Michel hangsúlyozta, az EU határozott az alapvető értékek, köztük a demokrácia, valamint az emberi és szabadságjogok védelme mellett a Kínával ápolt kapcsolatok összefüggésben is.

Üzenet Iránnak

Iránnal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az EU egyértelműen kiáll az emberi jogok, különösen a nők jogainak érvényesülése mellett. Az ukrajnai háborúval összefüggésben pedig közölte, az 27 tagú közösség minden segítséget megad a megtámadott országnak, hogy folytatni tudja az ellenállást az orosz agresszióval szemben.

Ursula von der Leyen: megy a pénz Ukrajnába!

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy működéséhez Ukrajnának stabil és megbízható forrással kell rendelkeznie. Közölte, Ukrajnának havi 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, amiből 1,5 milliárdot - a jövő évre vonatkozóan mintegy 18 milliárd eurót - az EU finanszírozna. A becsült havi összeget az EU mellett, "az unió amerikai barátai" és a pénzügyi partnerek biztosítanák.

A brüsszeli testület elnöke az EU és Kína kapcsolataira vonatkozóan figyelmeztetett: a feszültségek egyre fokozódnak, Peking továbbra is "határozott és önjáró" utat folytat, hogy megalapozza dominanciáját Kelet-Ázsiában és globálisan egyaránt.

"A kínai rendszer alapvetően különbözik a miénktől, és az EU tisztában van a rivalizálás természetével" - hívta fel a figyelmet. Ennek következtében - tette hozzá - az EU-nak változtatnia kell a Kínával ápolt kapcsolatain és ébernek kell maradnia az ázsiai országtól való "függőségét" illetően.

Von der Leyen végezetül közölte: az EU azt fontolgatja, hogy szankcióügyi megbízottat nevez ki annak érdekében, hogy

a vállalkozások ne tudják megkerülni az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedéseket.

Zéró tolerancia van érvényben azokkal szemben, akik kijátsszák az intézkedéseket - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Németek: kellenek a kínaiak!

Olaf Scholz német kancellár távozásakor hangsúlyozta, az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal.

"Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára" - fogalmazott. Közölte továbbá, november elején Kínába utazik. Szavai szerint a vizit bevezető látogatás lesz a német-kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.

Franciák: hibák Kínával szemben

Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának. Kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két "kereskedelmi erőtér" között.

Közölte továbbá, országa kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). Szavai szerint a bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. "Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását - tette hozzá a francia elnök.

Amiben egyetértés van

Az uniós tagállamok vezetői a csütörtökön kezdődött tanácskozás első munkanapján megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításának szükségességéről, valamint elköteleződtek a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett. Megállapodtak arról is, hogy árkorrekciós mechanizmust dolgoznak ki, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az uniós csúcs résztvevői leszögezték, a gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében többet kell fektetni az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe. Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmazott a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint

a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően,

valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×