Infostart.hu
eur:
389.01
usd:
331.78
bux:
109209.52
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kezet fog az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 20-án.
Nyitókép: MTI/Európai Tanács/Dario Pignatelli

EU-csúcs: megszületett az energiamegállapodás

Megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításáról az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon – jelentette be az Európai Tanács elnöke.

Charles Michel a kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban. A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett - közölte az Európai Tanács elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy

az EU immár "szilárd ütemtervvel" rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást.

Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására.

A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is - tette hozzá.

Olaf Scholz távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit.

A német kancellár reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak "nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz", és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában.

A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia-spanyol-portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez - szavai szerint - lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum "az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába".

Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.

A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.

Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.

A szöveg szerint

a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg

a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

Orbán Viktor: fair megállapodás

A gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását, hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit - írta a miniszterelnök Facebook-üzenetében péntek hajnalban Brüsszelből.

Orbán Viktor közölte: az Európai Bizottság energetikai javaslatai jelentették a "legnagyobb veszélyt" Magyarország számára.

"Elfogadásukkal azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások" - írta.

A veszélyt sikerült elhárítani: "Magyarország nem maradt egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolni" - közölte.

"Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne" - tette hozzá a kormányfő. Azt is tudatta, hogy

ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak,

így "továbbra is nyitva az összes beszerzési lehetőség".

"Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon" - mutatott rá Orbán Viktor.

(Nyitóképünkön az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kezet fog az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 20-án.)

Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Megszólalt az MNB alelnöke, itt a fordulat a devizapiacon

Megszólalt az MNB alelnöke, itt a fordulat a devizapiacon

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×