Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
309.9
bux:
138697.66
2026. április 16. csütörtök Csongor
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamainak fóruma által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök videókonferencia keretében vesz részt az APEC-tagállamok gazdasági és politikai vezetői számára rendezett kétnapos csúcstalálkozón az új-zélandi Wellingtonban 2021. november 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/APEC Új-Zéland/Jeff Tollan

Elárulta a kínai elnök, mit akar Hongkonggal és Tajvannal - és a világgal is

Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár és államfő külpolitikai, pártpolitikai és gazdasági kérdésekről is beszélt a Kínai Kommunista Párt (KKP) vasárnap nyílt 20. kongresszusán.

Hszi Csin-ping a Hongkonggal kapcsolatos helyzetet úgy jellemezte, hogy az fontos fordulóponthoz érkezett, áttért a káoszból az irányításba.

"Hatékonyan végrehajtottuk a különleges közigazgatási körzet teljes körű irányítását a megfelelő törvényekkel összhangban, és végrehajtottuk a 'Hazafiak irányítják Hongkongot' elvét" - fogalmazott.

Kitért arra is: Kína eltökélt, hogy ellenálljon a Tajvan függetlenségét célzó szeparatista akcióknak.

"A Tajvan függetlenségét célzó elszakadási tevékenységekre, a Tajvan ügyeibe beavatkozó külső erők komoly provokációira válaszul határozottan nagyszabású harcot folytattunk az elszakadás és a beavatkozás ellen" - mondta.

Megjegyezte, hogy

Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de

nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására. Leszögezte: "a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik".

A főtitkár azzal folytatta, hogy Kína soha nem fog betölteni hegemón szerepet és nem akar terjeszkedni, szilárdan ragaszkodik független és békés külpolitikájához.

Hszi Csin-ping szólt arról is, hogy a gyakorlatba kell átültetni a pártnak azt az elképzelését, hogy a mostani új korszakban meg kell erősíteni a hadsereget,

korszerűsíteni kell a fegyvereket

és felszereléseket, javítani kell a hadsereg stratégiai képességein a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelme érdekében. Elmondta: teljesül az a cél, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alapításának 100. évfordulójára, 2027-re világszínvonalú hadserege legyen az országnak. Ez stratégiai követelmény - tette hozzá.

A pártvezető a párton belüli korrupciót rákbetegséghez hasonlította. "A korrupció a legnagyobb rákbetegség, amely a párt életképességét és harci képességét veszélyezteti" - mondta, hozzátéve: amíg létezik táptalaj és feltétel a korrupcióhoz, az ellene folytatott küzdelem egy pillanatra sem állhat meg.

Társadalmi kérdésekről szólva elmondta, hogy Kína növelni kívánja a középosztályhoz tartozó állampolgárok arányát. Megfogalmazása szerint "előmozdítjuk az esélyegyenlőséget, növeljük az alacsony jövedelműek jövedelmét és bővítjük az átlagos jövedelműek, azaz a középosztályba tartozók arányát". "Több munkáért több fizetést fogunk biztosítani, és arra ösztönözzük az embereket, hogy kitartó munkával érjék el a jólétet" - tette hozzá.

Hszi Csin-ping beszélt arról is, hogy Kína az elmúlt években számos kulcsfontosságú technológia terén ért el áttörést, beleértve az űrkutatást és a nukleáris projekteket is.

"Több kulcsfontosságú technológiai területen áttörést értünk el, mint például a kísérleti űrrepülések, holdkutatás, műholdas navigáció, kvantumtechnológiák". A kínai vezető megemlítette továbbá a szuperkapacitású számítógépek létrehozását, a mélyóceáni kutatást és a gyógyszeriparban használt biológiai technológiákat.

A pártfőtitkár szerint a cél az, hogy Kínát erős technológiai és ipari hatalommá alakítsák, de nem kevésbé nagy figyelmet fordítanak az agrárrégiók átfogó fejlesztésére is. Hszi Csin-ping szerint Peking arra törekszik, hogy "megbízható alapot teremtsen az élelmezésbiztonsághoz". Cél az is, hogy tovább erősítsék Kína vezető kereskedelmi hatalmi pozícióját.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×