Infostart.hu
eur:
367.75
usd:
317.33
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP megalapítása 100. évfordulójának alkalmából odaítélt kitüntetések átadási ünnepségén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. június 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-csi

A zéró Covidról hallgat, szocialista modernizációt ígér a kínai elnök a pártkongresszuson

Megkezdődött a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa. Hszi Csin-ping a gazdasági fejlődés helyett most a nemzet megújulását és a Tajvannal való kapcsolatot helyezte előtérbe nyitóbeszédében.

A zéró Coviddal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről hallgatott a kínai állam vezetője: azt mondta, pozitív eredményeket értek el intézkedéseikkel, ugyanakkor arról, hogy folytatják-e a továbbiakban is a zéró Covid politikáját, vagy mikor terveznek véget vetni annak, már nem beszélt.

A CNBC cikke szerint a 2020-as kezdeti intézkedések segítettek az országnak abban, hogy gyorsan visszaálljon a gazdasági növekedés pályájára, de a továbbra is fenntartott szigorú korlátozások hatására a befektetési bankok többször is csökkentették a Kínára vonatkozó növekedési becsléseket.

Növekedési tervek

A jövőre nézve Hszi Csin-ping pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy az országnak szilárd technológiai alapokra van szüksége a modernizációs célok eléréséhez. Megemlítette többek között a kínai gyártmányok minőségének javítását, az ország űrszállítási képességeit és a digitális fejlődést.

"Szilárd anyagi és technológiai alapok nélkül nem remélhetjük, hogy nagyszerű, modern szocialista országot építhetünk"

- mondta a hivatalos angol fordítás szerint.

A növekedési tervekkel kapcsolatosan Hszi Csin-ping elmondta, hogy az ország célja a termelékenység növelése, ellátási láncainak rugalmasabbá tétele és az általános gazdasági teljesítmény bővítése lesz. A beszéd általánosságban lefektette Kína közeljövőbeli tervének kereteit, amely szerinte "alapvetően a szocialista modernizáció megvalósítása" 2020 és 2035 között.

A korábbi sikereket - a világ második legnagyobb gazdaságának kiépítése és a "globális befektetések fő célpontjává" válás - már elért eredményeknek tekintette.

Vagyonfelhalmozási mechanizmust indítanak

A Kínai Kommunista Párt már korábban bejelentette hosszú távú fejlesztési céljait: 2049-re olyan modern szocialista országot akarnak építeni, amely virágzó, erős, demokratikus, kulturálisan fejlett és harmonikus.

Hszi Csin-ping a kínai modernizáció "alapvető követelményeinek" listáját a Kínai Kommunista Párt vezetésének fenntartásával kezdte, amelyet a magas színvonalú fejlődés követett. A listán szerepelt a közös jólét elérése - mérsékelt jólét mindenkinek, nem pedig csak keveseknek -, valamint az "emberiség és a természet közötti harmónia". 2030-ra a tervek szerint elérik a széndioxid-kibocsátás csúcsát, 2060-ra pedig a széndioxid-semlegességet.

Vasárnap az elnök az egészséges online környezet megteremtéséről is beszélt. Azt mondta, hogy az ország ösztönözni fogja a kemény munkával való meggazdagodást és

bővíteni fogja a középosztályt

egy nem részletezett vagyonfelhalmozási mechanizmus segítségével. Nem foglalkozott különösebben Kína ingatlanpiaci problémáival, de megismételte korábbi kijelentéseit a lakásvásárlást és a bérbeadást egyaránt ösztönző intézkedések felgyorsításáról.

Tovább erősíti hatalmát

A kongresszuson a pártfőtitkár várhatóan tovább fogja erősíteni hatalmát: a jövő hétvégén jelentik be a személye köré szerveződő új főcsoport tagjait.

Kitért arra is: Kína eltökélt, hogy ellenálljon a Tajvan függetlenségét célzó szeparatista akcióknak. "A Tajvan függetlenségét célzó elszakadási tevékenységekre, a Tajvan ügyeibe beavatkozó külső erők komoly provokációira válaszul határozottan nagyszabású harcot folytattunk az elszakadás és a beavatkozás ellen." Elmondása szerint Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására. Leszögezte: "a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik".

A párt 19. nemzeti kongresszusának kezdete óta az Egyesült Államok fokozta a Kínára gyakorolt nyomást. A Biden-kormányzat stratégiai versenytársnak nevezte Kínát, és ebben a hónapban új exportellenőrzéseket jelentett be a félvezetőkre vonatkozóan annak érdekében, hogy az USA technológiai előnyét megőrizze Kínával szemben.

A kínai pártkongresszus témáiról és várható hatásáról is szó lesz a hétfő este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának, amelynek Salát Gergely lesz a vendége.

Az InfoRádió Aréna című műsorában korábban Horváth Levente Kína-szakértő, a kecskeméti Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója, korábbi sanghaji főkonzul beszélt a kínai geopolitikáról.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×