A visegrádi négyeknek van közös mondanivalója Európa és a világ számára. "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség" - minderről Novák Katalin, köztársasági elnök beszélt a visegrádi államfők pozsonyi csúcstalálkozóját követő keddi sajtótájékoztatóján.

A mielőbbi igazságos béke a cél, s hogy Európa a béke szigete maradhasson - hangsúlyozta Novák Katalin államfő.

Elmondta, hogy a megbeszélés témája volt az ukrajnai háború, a menekültek megsegítése, az energiahelyzet, az energiafüggetlenség megteremtése, az Északi Áramlat gázvezetékek elleni közelmúltbeli támadások, az atomenergia létjogosultsága és a tömeges illegális migráció is.

Novák Katalin kiemelte, hogy a négy visegrádi országnak van közös mondanivalója Európa és a világ számára, a négy országot összeköti a közös történelem és a közös múlt.

A magyar államfő elmondta: a tanácskozás résztvevői elítélik Ukrajna, azaz egy szuverén független ország fegyveres megtámadását, a putyini agressziót, a civilek elleni támadásokat.

A humanitárius segítségnyújtásról elmondta: büszke a magyar emberekre, hogy gondolkodás nélkül, a háború első napjától fogva segítettek, többek között menedéket, szállást nyújtottak az Ukrajnából menekülteknek.

Emlékeztetett: még csak 20 év telt el az utolsó válság, a délszláv háború óta, tehát a mai embereknek van emlékük egy, a közvetlen szomszédságukban zajló háborúról - fogalmazott.

Szólt a Lengyelország kezdeményezésére kiadott nyilatkozatról, amelyhez csatlakozva tizenegy államfő ítélte el ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek.

Novák Katalin az energiaválságról, az energiaárak emelkedéséről és az energiafüggőségről szólva elfogadhatatlannak nevezte az Északi Áramlat gázvezetékek elleni közelmúltbeli támadásokat, amelyeknek mielőbbi hatékony és minden körülményre kiterjedő kivizsgálását követelik a visegrádi négyek a további hasonló jellegű merényletek elkerülése érdekében.

A tömeges illegális migrációról szólva hangsúlyozta, hogy ez a V4 országokat is kiemelten érinti, s hogy Magyarországon az idei évben csaknem 200 ezer illegális bevándorlót kellett megállítani a határoknál. Hozzátette: az illegális bevándorlás miatti fenyegetés és nyomás miatt szükség van erős, közös válaszok adására.

A többiek

A visegrádi csoport már bebizonyította működőképességét, többek között az illegális bevándorlás elleni küzdelemben is, legalább olyan fontos, ha nem fontosabb együttműködés, mint a Benelux-országoké, de jó lenne még Szlovéniával kibővíteni - jelentette ki Milos Zeman cseh elnök a V4-ek pozsonyi államfői találkozója után tartott közös sajtóértekezleten.

A cseh államfő hangsúlyozta annak a közös állásfoglalásnak a jelentőségét is, amelyben a V4-ek elnökei egy nukleáris konfliktus elkerülésének fontosságára figyelmeztettek. "El kell kerülnünk azt, hogy mi legyünk az utolsó államfők a harmadik világháború előtt!" - figyelmeztetett Zeman.

Az Európát sújtó energiaválságról szólva Zeman úgy vélekedett: ebben nem lebecsülendő az ukrajnai háború hatása, de a válság alapvető oka a zöld megállapodás (green deal). Az energiaválsághoz nagyban hozzájárul a megújuló energiaforrások bizonytalansága és az, hogy emiatt hagyományos energiaforrásokkal kell kiegészíteni őket, illetve hogy a villanyáram fogyasztói árában rendkívüli mértékben jelennek meg az emissziós engedélyek miatti kiadások.

Rámutatott: a zöld megállapodás miatt 2035-ig be kell tiltani a benzin- és dízelüzemű autókat, és már ma korlátozni kell a szén- és atomerőműveket, aminek klasszikus példája Németország. "Tisztelettel tekintek a környezetvédelemre és a klímaváltozásra, de úgy gondolom, hogy elsődlegesen a földgolyón élő embereket kell óvnunk" - jelentette ki Milos Zeman.

Zuzana Caputová szlovák államfő egy olyan, rendkívüli helyzetben megrendezett fontos találkozónak minősítette a V4-es csúcsot, amelyen az egyes kérdésekben meglévő nézetkülönbségek ellenére is sikerült konstruktív párbeszédet folytatni. Kiemelte: fontos, hogy egyetértés volt az ukrajnai háború ügyében, abban, hogy békére van szükség, és abban is, hogy mindenki elítélte az ukrajnai civil célpontokat sújtó orosz rakétatámadásokat, melyeket Caputová a nemzetközi jog megsértésének minősített. Hangsúlyozta: "igazságos békére" van szükség, mert egy "igazságtalan béke" csak egy ideiglenes tűzszünetté válhat. "A békéhez elégséges lenne, hogy az orosz katonák elhagyják Ukrajna területét" - mondta.

Zuzana Caputová tiszteletben tartja azt a magyar álláspontot, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának.

A szlovák államfő szólt az energiaválság kérdéséről is. Az energiaárak növekedése kapcsán összeurópai megoldást sürgetett, és hangsúlyozta, hogy csökkenteni kellene a szankcióknak a lakosságra gyakorolt anyagi terheit.

Andrzej Duda lengyel államfő hatalmasnak nevezte az ukrajnai háború kockázatait. Kijelentette: a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés realitássá vált. Nyilvánvalóvá kell tenni - mondta -, hogy nukleáris fegyverek bevetésével Oroszország minden határt átlépne, és teljes elszigetelődés várna rá. Szavai szerint nem engedhető meg, hogy az orosz agresszió továbbterjedjen a V4-es országok irányába. Háborús bűncselekménynek minősítette az Ukrajna elleni hétfői rakétatámadásokat, és elmondta: a háború Lengyelországban több millió menekült formájában jelent meg, akik közül kétmillió az országban maradt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ukrajnai menekültek támogatására nem kaptak semmiféle segítséget az Európai Bizottságtól.

Az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatban úgy vélekedett: mindenki úgy és annyit segít Ukrajnának, ahogyan és amennyit tud, és amennyire azt megfelelőnek látja. Lengyelország a maga részéről eddig is segítette és továbbra is segíteni fogja Ukrajnát "egészen a győzelemig." Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte: olyan békét kell elérni, amely Oroszországot visszavonulásra kényszeríti a megszállt ukrán területekről.