Infostart.hu
eur:
378.48
usd:
321.18
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Alexander Van der Bellen osztrák államfő közös sajtótájékoztatót tart Frank-Walter Steinmeier német elnökkel (a képen nem látható) a berlini államfői rezidencián, a Bellevue-palotában 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Osztrák államfőválasztás: már az első forduló döntött az előzetes eredmények szerint

Alexander Van der Bellen hivatalban lévő osztrák államfő győzelmét jelzik előre az elnökválasztás első fordulójában a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések. Az előzetes eredmények ezt megerősítik.

Az ARGE közvélemény-kutató cég adatai szerint a függetlenként induló Van der Bellen a voksok 55,9 százalékát szerezhette meg, amivel újraválasztása már az első fordulóban biztosított. A SORA közvélemény-kutató cégnek az ORF osztrák közszolgálati televízió megbízásából elvégzett felmérése szerint a 78 éves politikus a voksok 54,6 százalékát tudhatja magáénak.

"Számunkra nagyon is megfelelő lenne, ha ez lenne az eredmény" - jelentette ki Stephan Götz-Bruha, Van der Bellen szóvivője az ORF műsorában az exit poll adatok ismertetése nyomán.

Az ARGE felmérése szerint Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje a szavazatok 17,9, Dominik Wlazny, a Sörpárt elnöke a szavazatok 8,8, Tassilo Wallentin ügyvéd a szavazatok 7,7, Gerald Grosz, az FPÖ, illetve a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pártok egykori politikusa pedig a szavazatok 5,9 százalékát szerezhette meg. A két másik jelölt a voksok nagyjából két százalékát kaphatta.

Az ARGE szerint a választási részvétel 67,5 százalékos volt.

Walter Rosenkranz is gratulált a hivatalban lévő elnöknek újraválasztásához.

Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, nagyon elégedett a saját teljesítményével, bár azt a célt nem érte el, hogy második forduló legyen, azt viszont igen, hogy második helyen végezzen.

Az ARGE szerint a választási részvétel 67,5 százalékos volt.

A végleges eredményeket várhatóan hétfőn teszik közzé.

Frissítés:

Alexander Van der Bellen hivatalban lévő osztrák államfőt a vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában újraválasztották – derült ki az előzetes eredmények ismertetéséből.

A levélszavazatok összesítése nélkül a függetlenként induló

Van der Bellen a voksok 54,6 százalékát szerezte meg,

s ezzel nincs szükség második fordulóra.

  • Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje a szavazatok 19,1,
  • Tassilo Wallentin ügyvéd a szavazatok 8,4,
  • Dominik Wlazny, a Sörpárt elnöke a szavazatok 8,2,
  • Gerald Grosz, az FPÖ, illetve a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pártok korábbi politikusa pedig a szavazatok 6 százalékát szerezhette meg.
  • A két másik jelölt a voksok nagyjából két százalékát kapta.

Az APA osztrák hírügynökség szerint a hétfőn összesítésre kerülő több mint 800 ezer levélszavazat még változtathat az arányokon, illetve a harmadik és negyedik helyezett személyén.

Van der Bellen már a biztató exit poll eredmények közzétételét követően kiadott videoüzenetében köszönetet mondott a választópolgároknak. "Köszönöm szavazatukat. Gondosan fogok bánni vele" - mondta a közösségi médián terjesztett felvételen. Mint fogalmazott, most eljött az ideje annak, hogy késlekedés nélkül a fontos kérdéseknek szenteljék a figyelmüket. "Függetlenül attól, hogy szavazatukat nekem, vagy egy másik jelöltnek adták, a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogok az osztrák állampolgárok, illetve az Ausztriában élők javára dolgozni" - hangsúlyozta. "Minden konstruktív erőt arra szólítok: fogjunk neki a dolgoknak közösen. Nagy feladatok előtt állunk és összefogásra van szükség a megoldásukhoz" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×