Az ENSZ és Törökország közvetítésével július 22-én egyezett meg a Ukrajna és Oroszország a gabonaszállítmányok indulásáról, az első szállítmány augusztus 1-jén indult el. Az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít – jelentette ki az InfoRádióban László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső elemzője.
A két héttel ezelőtti részletesebb adatok alapján a szállítmány azokhoz az országokhoz jutott, amikkel Ukrajna eddig is kereskedett, tehát jelentős része az Európai Unióban kötött ki. Az ENSZ adatai szerint ha az áru célországait magas, közepes, és alacsony jövedelmű országokba soroljuk, az ukrán gabona
- 45-50 százaléka a magas jövedelmű országokba jutott. Ebből is élen jár Spanyolország 13 százalékkal, Hollandia 8 százalékkal, Olaszország 7 százaláékkal, Románia 4 százalékkal. Spanyolország az ukrán kukorica nagy felvásárolja, amit a takarmányozásban használ.
- A közepes jövedelmű országok között kiemelkedik Törökország 19 százalékkal és Kína 8 százalékkal.
- Az alacsony jövedelmű országok osztoznak a maradék 28 százalékon. Ezek jellemzően észak-afrikai, ázsiai államok, közülük Szudán, Kenya, Szomália, Jemen és Dzsibuti emelkedik ki, de ezek csak néhány százalékos hozzájárulást jelentenek.
A szakértő elmondta: amikor blokád alá vették az ukrán kikötőket, felmerült annak a veszélye, hogy azok az országok – köztük afrikaiak, ázsiaiak – amelyek nagyban függenek az orosz és ukrán gabonától, a gabona kiesése miatt éhínség lehet. Ám az ukrán gabonaszállítmányok megindulása "ezt a problémát nem fogja megoldani",
a súlyos éhínséget fenyegető Szomáliába és Jemenbe az ukrán gabonának mindössze egy százaléka jutott.
László Dávid szerint azonban ezek a termékek még továbbindulhatnak a célállomásuktól, tehát a Törökországba befutó gabona egy részét feldolgozzák, majd továbbszállítják. Ukrajna emellett többek között Szomáliának is felajánlott segélyszállítmányként gabonát, aminek szállításában Franciaország és Németország is segít. A szándék tehát megvan a gabonahiány és az éhínség enyhítésére.
A gabonafolyosó megnyitása következtében viszont csökkentek az élelmiszerárak, aminek azokban az országokban is érezni hatását, ahol éhínség veszélye áll fenn.