Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök (j) kétoldalú megbeszélése a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján 2022. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszandr Gyemjancsuk

Sanghaji Együttműködési Szervezet: Vlagyimir Putyin szívesen elmagyarázza a kínai elnöknek, mit miért tesz

„Hallom az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait” – mondta az orosz elnök kínai kollégájának, Hszi csin-Pingnek a szamarkandi „diktátorcsúcson”. Elemzők szerint a nyugati világgal szemben álló két ország viszonya korántsem egyenlő partnerség.

Az ősi Selyemút egyik állomása, az üzbegisztáni Szamarkand ad otthont a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozójának, amelyet a kommentátorok viccelődve „diktátorcsúcsnak” neveztek el.

Azért, mert a résztvevő országok egyik sem mintademokrácia, legyen szó Kínáról, Oroszországról, Iránról, Üzbegisztánról, Kirgizsztánról, Kazahsztánról, Pakisztánról, Tádzsikisztánról... miközben a sorból épphogy kilóg India. A tálibok által uralt Afganisztán megfigyelő a csoportban.

A külföldi sajtó számára az elsőszámú téma az orosz-kínai viszony alakulása az ukrajnai háborúval a háttérben. Vajon mennyire támogatja meg és áll be Vlagyimir Putyin orosz elnök mögé Peking, amely Tajvant akarja magának tudni és emiatt is feszült a kapcsolata Washingtonnal?

Az, hogy Putyin úgy fogalmazott, „hallja” Hszi kínai elnök „Ukrajnával kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait”, arra utal, a kínaiak nem fújnak teljesen egy követ az oroszokkal. Hszi ezt már értésre adta azzal is, hogy hosszú idő óta első külföldi útja – közvetlenül a csúcs előtt – a szomszédos Kazahsztánba vezetett. Itt bókokkal és dícséretekkel halmozta el a vendéglátó államot, de ami mégfontosabb: teljesen világosan értésre adta:

Kína nem tűri el, hogy külső erők Kazahsztán területi egységét és szuverenitását fenyegessék.

Az üzenet egyértelműen az amúgy szövetséges Moszkvának szólt, ahol a Kreml-hű propagandisták a „kazahoknak ajándékozott ősi orosz földek” visszavételéről álmodoznak, és úgy próbálják beállítani a velük vámunóban lévő szomszédot, mint nála elnyomnák és zaklatnák az orosz etnikumú kazah állampolgárokat.

Putyin újra egy hatalmas asztalnál ült – a másik felén – körülbelül 8 méterre Hszi, azokat kezdte hevesen bírálni, akik „egypólusú világot” akarnak teremteni. Megköszönte „kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az Ukrajnai válsággal kapcsolatban”. És ekkor utalt arra, hogy Peking nem mindennel érthet egyet, ami a háborúban történik.

„Elmagyarázzuk az álláspontunkat, bár erről korábban már beszéltünk”

– mondta. Majd Hszi kedvére téve elkezdte ostorozni „a nyugati provokációt” a Tajvani-szorosban.

Elemzők szerint azonban az ukrajnai háború miatt a gazdaságot lehúzó szanciókkal sújtott és a világtól részben elszigetelt Moszkva nem egyenlő partnere Pekingnek. Putyin „sapkával a kezében jött kéregetni” – jegyezte meg az al-Dzsazíra. Ráadásul a külvilág úgy látja, hogy az ukránok Harkiv környékén megfutamították az ottani orosz erőket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter igyekezett úgy beállítani, mintha teljes lett volna az egyetértés a két elnök zártajtós találkozóján.

„A nemzetközi helyzetről szóló értékelésünk teljesen egybeesik... összehangoljuk lépéseinket a közelgő ENSZ Közgyűlésre” – mondta. A kínaiak a tárgyalásról szóló leiratban nem említették Ukrajnát, Hszi viszont úgy fogalmazott:

hajlandó erősen támogatni Moszkvát, ha

az egybeesik alapérdekeivel. Kína nem volt hajlandó elítélni Moszkva ukrajnai invázióját, de nem akarja anyagilag támogatni, hogy elkerülje a potenciális nyugati szankciókat. Viszont a csúcson szóba került, hogy Mongólián keresztül építenének orosz gázt szállító vezetéket Kínába. A Szibéria Ereje 2 vezeték annyi gázt szállítana évente, mint amennyit békeidőkben Európa vett a Gazpromtól.

Kína helyzetéről is beszélt Salát Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×