Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök (j) kétoldalú megbeszélése a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján 2022. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszandr Gyemjancsuk

Sanghaji Együttműködési Szervezet: Vlagyimir Putyin szívesen elmagyarázza a kínai elnöknek, mit miért tesz

„Hallom az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait” – mondta az orosz elnök kínai kollégájának, Hszi csin-Pingnek a szamarkandi „diktátorcsúcson”. Elemzők szerint a nyugati világgal szemben álló két ország viszonya korántsem egyenlő partnerség.

Az ősi Selyemút egyik állomása, az üzbegisztáni Szamarkand ad otthont a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozójának, amelyet a kommentátorok viccelődve „diktátorcsúcsnak” neveztek el.

Azért, mert a résztvevő országok egyik sem mintademokrácia, legyen szó Kínáról, Oroszországról, Iránról, Üzbegisztánról, Kirgizsztánról, Kazahsztánról, Pakisztánról, Tádzsikisztánról... miközben a sorból épphogy kilóg India. A tálibok által uralt Afganisztán megfigyelő a csoportban.

A külföldi sajtó számára az elsőszámú téma az orosz-kínai viszony alakulása az ukrajnai háborúval a háttérben. Vajon mennyire támogatja meg és áll be Vlagyimir Putyin orosz elnök mögé Peking, amely Tajvant akarja magának tudni és emiatt is feszült a kapcsolata Washingtonnal?

Az, hogy Putyin úgy fogalmazott, „hallja” Hszi kínai elnök „Ukrajnával kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait”, arra utal, a kínaiak nem fújnak teljesen egy követ az oroszokkal. Hszi ezt már értésre adta azzal is, hogy hosszú idő óta első külföldi útja – közvetlenül a csúcs előtt – a szomszédos Kazahsztánba vezetett. Itt bókokkal és dícséretekkel halmozta el a vendéglátó államot, de ami mégfontosabb: teljesen világosan értésre adta:

Kína nem tűri el, hogy külső erők Kazahsztán területi egységét és szuverenitását fenyegessék.

Az üzenet egyértelműen az amúgy szövetséges Moszkvának szólt, ahol a Kreml-hű propagandisták a „kazahoknak ajándékozott ősi orosz földek” visszavételéről álmodoznak, és úgy próbálják beállítani a velük vámunóban lévő szomszédot, mint nála elnyomnák és zaklatnák az orosz etnikumú kazah állampolgárokat.

Putyin újra egy hatalmas asztalnál ült – a másik felén – körülbelül 8 méterre Hszi, azokat kezdte hevesen bírálni, akik „egypólusú világot” akarnak teremteni. Megköszönte „kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az Ukrajnai válsággal kapcsolatban”. És ekkor utalt arra, hogy Peking nem mindennel érthet egyet, ami a háborúban történik.

„Elmagyarázzuk az álláspontunkat, bár erről korábban már beszéltünk”

– mondta. Majd Hszi kedvére téve elkezdte ostorozni „a nyugati provokációt” a Tajvani-szorosban.

Elemzők szerint azonban az ukrajnai háború miatt a gazdaságot lehúzó szanciókkal sújtott és a világtól részben elszigetelt Moszkva nem egyenlő partnere Pekingnek. Putyin „sapkával a kezében jött kéregetni” – jegyezte meg az al-Dzsazíra. Ráadásul a külvilág úgy látja, hogy az ukránok Harkiv környékén megfutamították az ottani orosz erőket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter igyekezett úgy beállítani, mintha teljes lett volna az egyetértés a két elnök zártajtós találkozóján.

„A nemzetközi helyzetről szóló értékelésünk teljesen egybeesik... összehangoljuk lépéseinket a közelgő ENSZ Közgyűlésre” – mondta. A kínaiak a tárgyalásról szóló leiratban nem említették Ukrajnát, Hszi viszont úgy fogalmazott:

hajlandó erősen támogatni Moszkvát, ha

az egybeesik alapérdekeivel. Kína nem volt hajlandó elítélni Moszkva ukrajnai invázióját, de nem akarja anyagilag támogatni, hogy elkerülje a potenciális nyugati szankciókat. Viszont a csúcson szóba került, hogy Mongólián keresztül építenének orosz gázt szállító vezetéket Kínába. A Szibéria Ereje 2 vezeték annyi gázt szállítana évente, mint amennyit békeidőkben Európa vett a Gazpromtól.

Kína helyzetéről is beszélt Salát Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×