Infostart.hu
eur:
362.86
usd:
307.53
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Gazprom: Kanada blokkolhatja az Északi Áramlat gázvezeték működtetését

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég azt közölte szerdán, hogy nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik "kritikus fontosságú létesítmény" biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.

Kanada a múlt hét végén jelezte: úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens-csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

A Gazprom nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából - tudatta a vállalat közleményében, hangsúlyozva, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkoznia arról, képes lesz-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését.

Ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Kanada lépése "biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására" - fogalmazott Scholz.

A Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat gázvezetéken keresztül a terveknek megfelelően hétfőn leállították a szállítást a rendes évi karbantartási munkák miatt. A munkálatok július 21-ig tartanak. Ez alatt a tíz nap alatt nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. Európa attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejeztével nem indítja újra a gázszállítást, ami tovább súlyosbítaná a kontinens energiaválságát.

A sajtó megkeresésére a német gazdasági minisztérium nem kommentálta a Gazprom közleményét. A tárca szóvivője annyit közölt, hogy a karbantartást végző Siemens éppen felkészül arra, hogyan tudják majd a turbinaberendezést a lehető leggyorsabban visszaszállítani és az állomáson üzembe helyezni.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Az Egyesült Államok hétfőn megkezdte a Hormuzi-szoros iráni részeinek a blokádját – jelentette be az amerikai erők parancsnoksága a napokban. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel összefüggésben azt mondta: az USA a többi között a nukleáris programok megszüntetését, a tengerszoros újranyitását, valamint a proxy terroristacsoportok támogatásának megszüntetését várja el Irántól.

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×