Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erők május 29-én vették ostrom alá a várost.
Nyitókép: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak

Sem evakuációra, sem utánpótlásra nincs többé remény: Szeverodonyeck minden hídját lerombolták

Ezzel gyakorlatilag elvágták a külvilágtól a kelet-ukrajnai várost, Szerhij Hajdaj helyi kormányzó szerint lehetetlenné vált, hogy a civilek kijussanak onnan.

Szeverodonyeck elfoglalása hetek óta az orosz hadsereg legfontosabb céljainak egyike: ha ez a település, valamint a közeli Liszicsanszk is a kezükre kerül, az azt jelenti, hogy Luhanszk teljes területe fölött övék a kontroll, írja a BBC.

Hajdaj a Telegramon írt arról, hogy mindhárom városba vezető híd megsemmisült, ennek következtében azok a helyiek, akik még mindig a városban tartózkodnak, extrémen nehéz körülmények közt kényszerülnek élni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy szeverodonyecki csata rémisztő emberáldozattal jár – az ukrán erők gyakorlatilag minden méterért meg kell, hogy küzdjenek az oroszokkal.

Jelenleg nagyjából a város 70 százaléka van orosz kézen.

Az orosz párti Donyecki Népköztársaság egyik katonai képviselője szerint azok az ukrán katonák, akik még ott vannak, dönthetnek arról, hogy megadják magukat vagy meghalnak. Egy magas rangú orosz katonai vezető szerint Moszkva célja az, hogy megvédje a luhanszki és donyecki népköztársaságot, melyet orosz pártiak kiáltottak ki.

"Általánosságban véve a köztársaság védelme a különleges katonai akció fő célja" – fogalmazott Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő.

Az offenzíva február 24-i kezdetén Oroszország Ukrajna nácitlanítását és demilitarizálását nevezte meg céljaként: később ehhez csatlakozott új célként az ország semlegességének biztosítása.

A kemény harcok közepette az ukránok szerint

a Nyugat ígérte fegyverek nem a megfelelő ütemben érkeznek.

Zelenszkij egyik vezető tanácsadója részletes listát posztolt arról, mire lenne szükségük, az ukrán védelmi minisztérium egyik tanácsadója pedig azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy jobb lett volna Szeverodonyeck védelme, ha az ukránok hamarabb jobb fegyvereket kapnak.

Jurij Szuk szerint így is megtették, amit lehetett, de több és jobb fegyverrel sokkal hatékonyabban tudták volna elérni céljaikat. Hozzátette, hogy

Oroszország fölénye elsöprő – naponta átlagosan 50 ezer lövést adnak le,

aknavető gránátok, légi bombázások, rakétacsapások sorozata nap mint nap zúdul Ukrajnára. Az elmúlt hetekben a nyugati országok elkötelezték magukat, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket küldenek Kijevnek.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×