Infostart.hu
eur:
379.23
usd:
321.33
bux:
131890.97
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
The terrible nuclear explosion with cloud height.
Nyitókép: KREMLL/Getty Images

A hidegháború óta először bővülhet a globális atomfegyver-arzenál

A következő években először számít a globális nukleáris arzenál növekedésére a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), miközben évtizedek óta nem volt ilyen aggasztóan magas az esély arra, hogy ezeket be is vessék.

Bár 2021 januárja és 2022 januárja közt csökkent a nukleáris fegyverek száma, az atomhatalmak azonnal akcióba léptek és ismételten emelni kezdték azokat a SIPRI szerint. A globális robbanófejkészletek hamarosan évtizedek óta először emelkedni kezdhetnek, írja a Reuters.

"Valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy fejleszti arzenálját, legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepét. Ez a trend nagyon aggasztó" – mondta Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója az agytröszt 2022-es évkönyvében.

Három nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után – melyet a Kreml továbbra is speciális katonai küldetésnek nevez – Vlagyimir Putyin elnök magas riadókészültségbe helyezte országa nukleáris elrettentő erejét. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Oroszország útjába állnának más államok, annak olyan következményei lehetnek, amilyeneket még nem látott senki a történelem során.

A legnagyobb nukleáris arzenállal Oroszország rendelkezik: 6977 robbanófeje van, ami 550-nel magasabb szám, mint az Egyesült Államok készlete.

Ez a két ország birtokolja több mint 90 százalékát a világ nukleáris robbanófejeinek, bár a SIPRI szerint Kína is fejlesztésekbe kezdett, a becslések szerint 300 új rakétasilóval.

A SIPRI szerint a nukleáris robbanófejek száma a 2021. januári 13 080-ról 2022 januárjában 12 705-re csökkent. Becslések szerint 3732 robbanófejet telepítettek rakétákkal és repülőgépekkel, és mintegy 2000-et – amelyek csaknem mind Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartoznak – tartottak magas készültségi állapotban.

"A világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok tovább romlottak egy olyan időszakban, amikor az emberiség és a bolygó egy sor és sürgető kihívással néz szembe, amelyeket csak nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni" – mondta Stefan Lofven, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke, volt svéd miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×