Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Andrzej Duda lengyel államfő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) sajtótájékoztatót tart Varsóban 2022. június 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michal Dyjuk

Ursula von der Leyen elárulta, mit kell teljesítenie az uniós pénzhez a lengyeleknek

A jóváhagyott lengyel helyreállítási terv eszközeinek lehívása a benne foglalt szükséges feltételek teljesítéséhez van kötve, az első részletet a bírói fegyelmi rendszert érintő módosítások végrehajtása után folyósítják - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Lengyelországban.

Az Európai Bizottság (EB) "nagyon mély értékelés alapján zöld fényt adott" a lengyel helyreállítási tervnek - erősítette meg von der Leyen az előző nap ismertetett bizottsági döntést az Andrzej Duda lengyel elnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel a Varsó melletti Konstancin Jeziornában rendezett közös sajtóértekezleten.

Az uniós helyreállítási alapból az első részletet azt követően folyósítják, hogy új, független testülettel helyettesítik a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, megreformálják a bírákra alkalmazott fegyelmi rendszert, és lehetővé teszik a fegyelmi kamara döntéseinek felülvizsgálatát - közölte a bizottsági elnök.

Szerdán a lengyel szenátus egyhangúlag elfogadta, egyúttal viszont több módosítással visszaküldte a szejmnek azt az államfői tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott reformját irányozza elő. A lépés a lengyel helyreállítási tervbe az EB-vel folytatott tárgyalások során beiktatott 116 sarokkő közé tartozik.

Újságírói kérdésre von der Leyen elmondta: meg van győződve, hogy a fegyelmi rendszerről szóló előírások - amelyeken a parlamentben még dolgoznak - teljesítik az EB elvárásait. Az erről szóló, Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében "először jönnek a szükséges feltételek, csak ezt követően az eszközök kifizetése" - tette hozzá.

Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten aláhúzta: Lengyelország azt az erős EU-t akarja, amely "tiszteletben tartja a szuverén tagállamok jogait". Ebben a szellemben indították el korábban a lengyel igazságügyi reformot, amelyet - mint Morawiecki mondta - a lengyel ellenzék alaptalanul a jogállamiságot sértőnek állított be.

Varsó érdeke, hogy minden bíró "maximálisan független, elfogulatlan legyen", a helyreállítási tervről folytatott uniós egyeztetések is erről szóltak - közölte Morawiecki, és a tagállami szuverenitásra hivatkozva aláhúzta: kormánya "semmiképpen sem engedi, hogy az igazságügyben anarchia keletkezzen".

Bejelentette: a helyreállítási terv eszközeit nagyrészt energetikai és klímaügyi átalakításra szánják. Kiemelte a terv szerepét Lengyelország energetikai versenyképessége növelésében, Európának az Oroszországtól történő energetikai függetlenedésében. Varsó és az EB hasonló módon tekint az EU előtt álló stratégiai kihívásokra, "azokra, amelyeket Putyin és az ő kormányzása teremtett, valamint azokra is, amelyek bizonyára a jövőben még megjelennek" - fogalmazott a lengyel kormányfő.

Von der Leyen elmondta: Oroszország a nyomásgyakorlás eszközeként használja fel az energetikát, az EB viszont "nem fogadja el az ilyen zsarolást", ezt szolgálja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól történő függetlenedést célzó RePowerEU terv.

A diverzifikálás érdekében üdvözölte von der Leyen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csütörtöki döntését a kőolajszállítások növeléséről. Ennek köszönhetően "könnyebb lesz leválni az orosz kőolajról, és a máshol a világban lévő forrásokat felhasználni" - tette hozzá az EB-elnök.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×