Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tüzérségi támadás miatt megsemmisült lakóház Harkivban 2022. március 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange

Deák András: brutális gazdasági visszaesés vár Ukrajnára

Ukrajnának a fejlettebb területein folynak a harcok, így nem meglepő, hogy jelentős gazdasági visszaeséssel számolnak – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői szerint idén legalább 30 százalákkal fog csökkenni az ukrán GDP. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa szerint ha egy ország területén folynak a harcok, ráadásul ilyen intenzitással, akkor 20 százalék alatt nem állnak meg ezek a számok. Az EBRD-é mérsékelt előrejelzés, mert a Világbank 45 százalékos csökkenést becsült – tette hozzá Deák András.

Kifejtette, hogy a háború mindegyik szektort érintette. "Ukrajna fejlettebb része a keleti terület volt. Azokban a megyékben, ahol most háborúznak, kétszer-háromszor nagyobb volt az egy főre jutó GDP, mint a nyugati megyékben, és ez főleg a nehéziparnak volt köszönhető" – mondta Deák András. A nyugat-ukrajnai területeken is leszerelik a gyárakat, mert nem lehet megszervezni a termelést, pedig ott nem folynak harcok.

Oroszország bruttó hazai terméke az előrejelzések szerint 10 százalékkal zsugorodhat. A szakértő szerint a csökkenés a szankciók miatt leginkább az exporttevékenységet érintik, illetve azokat a területeket, amelyek technológiailag nagyobb mértékben függnek a nyugati technológiáktól. Visszaesik a nyugati cikkek, autók, luxuscikkek, számítógépek fogyasztása, mert nem jutnak be az országba.

A szankcióknak érezhető hatása van az orosz mindennapokban is – mondta Deák András. "A legelemibb fogyasztási cikkekből volt hiány, az intimbetéttől az inzulinig, és mindenki szembesül ezzel. Nyilvánvalóan egy nagy városi környezetben jobban, mint egy falusiban, de nincs kivétel."

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy mi lehet a jövője a lengyel–ukrán együttműködésnek.

"Abban biztosak lehetünk, hogy a lengyelek egyértelműen ki fognak állni az ukránok mellett, de hozzá kell tenni azért, hogy nem ugyanabban a ligában játszanak. Lengyelország az Európai Unió és a NATO tagja, míg erre Ukrajnának a jelen helyzetben nincsen esélye, így nem igazán tudnak egyenlő szerepet játszani. Lengyelországnak szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy Ukrajna mellett lobbizzon az EU-ban és a NATO-ban. Az egy másik dolog, hogy Ukrajnában milyen kapcsolatokat tart fönn Varsó, éppen ezért nem gondolnám azt, hogy a V4-es együttműködést Ukrajnával lehetne helyettesíteni" – fejtette ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×