Infostart.hu
eur:
364.29
usd:
310.78
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
A Geiger-számláló viszonylag magas értéket mutat egy erdőtűznél, a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én. A térségben két területen, mintegy 5, illetve 20 hektáron pusztít erdőtűz, itt a normálisnál jóval erősebb a radioaktív sugárzás az illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője szerint. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko

Félreértett csernobili információk okoztak kisebb pánikot

Bár több hírügynökség is arról írt az elmúlt napokban, hogy jelentősen megemelkedett a sugárzás Csernobilban, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója normálisnak találta a szintet. A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint ez mindenképpen megnyugtató információ.

A két hónapja tartó orosz-ukrán háború miatt alig lehet hozzáférni a csernobili atomerőmű adataihoz. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség emiatt teljes joggal aggódott és ezért volt óriási jelentősége annak, hogy az ügynökség főigazgatója missziót szervezett a csernobili telephelyre.

Kisebb pánikot okozott azonban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjének egy szavát félrefordították, és több helyen az jelent meg, hogy abnormális mértékű a sugárzás Csernobilban és környékén. A sugárzás valójában normális szinten áll Rafael Grossi tapasztalatai szerint.

A csernobili misszióról Aszódi Attila elmondta:

több műszaki mérőeszközt is a helyszínre kellett vinni, mert az orosz csapatok tönkretették, amiatt szűntek meg bizonyos adatszolgáltatások.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek most az a célja, hogy az információszolgáltatást helyreállítsa, és eljussanak a megfelelő infomációk és kameraképek a bécsi központba - mondta a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Nagyon fontosnak és nagyon megnyugtatónak nevezte Aszódi Attila azt a bejelentést, hogy a főigazgató szerint teljesen normális a sugárzási szint Csernobilban. A volt kormánybiztos emlékezetetett arra, hogy a telephellyel kapcsolatos gondok akkor kezdődtek, amikor az orosz csapatok bevonultak és megnövekedett a sugárzás. "A mostani tudásunk szerint ez azzal függött össze, hogy a katonai járművek felkeverték a port, de nem sokkal ezután megszűnt a sugárzási adatoknak a közvetítése és a mai napig nincsenek hiteles adataink".

Ha a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója a helyszínre mehetett, az azt is jelentheti, hogy most ott nyugalom van, az orosz katonák elhagyták ezt a területet, a közvetlen veszély tehát elmúlt. A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint azonban teljesen nem lehet megnyugodni, mert a csernobili telephely nagyon közel van Fehéroroszországhoz, és az orosz csapatok onnan mentek be hetekkel ezelőtt. Nincs információ arról, hogy ilyen szándék lenne, de az elhelyezkedése miatt a telephely ilyen veszélyeztetettsége nagyobb, mint egy Ukrajna belsejében lévő telephely esetén.

A szakember megjegyezte: nem érkezett olyan információ, hogy a szarkofággal bármilyen sérülés vagy üzemzavar történt volna, ezért azt feltételezik, hogy továbbra is a február 24-e előtti állapotban van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×