Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően "Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát" – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján.

Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során

Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket.

Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát - húzták alá.

Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

"Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől" - fogalmaztak.

Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.

Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy "haladéktalanul kezdjék el átgondolni", miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.