Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Robert Golob (a kivetítőn), a balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője koronavírus-fertőzés gyanúja miatt videólinken keresztül, otthonából mondja el győztes beszédét Ljubjanában 2022. április 24-én, miután a részeredmények szerint az általa alapított mozgalom megnyerte a parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Szlovénia választás: nagyobb lett végül a különbség a győztes és a mostani kormánypárt között

A győztes Robert Golob pártja eggyel több, a jelenlegi miniszterelnök, Janez Jansa formációja kettővel kevesebb mandátumot szerzett, mint amennyit a részeredmények mutattak.

A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján, 99,68 százalékos feldolgozottságnál Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja nyerte meg a választásokat és alakíthat kormányt Szlovéniában.

A hétfő reggeli friss adatok szerint az előző napi parlamenti választás nyomán

  • a Szabadság Mozgalomnak 41 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben (a részeredmények alapján 40-gyel számolhattak).
  • A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27 mandátummal a második (előzőleg kettővel többre volt kilátásuk),
  • a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik,
  • a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik,
  • a Baloldal (Levica) pedig 5 mandátummal az ötödik helyen végzett.
  • Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.

A garantált magyar kisebbségi képviselői helyet, amelyért hárman versenyeztek, ismét

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyerte el.

Golob a választások éjszakáján jelezte: a Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni. "Gratulálok a leendő szövetségeseinknek, az SD-nek a választásokon elért eredményhez" - mondta.

A Szabadság Mozgalomnak és az SD-nek összesen 48 mandátuma lehet a 90 fős parlamentben. Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.

A szavazásra jogosultak 69,71 százaléka vett részt a választásokon, négy évvel ezelőtt ez az arány 51,97 százalék volt.

Politikai elemzők szerint

a magas részvételi arány nem annak a jele, hogy nőtt a választási kedv, inkább az elégedetlenségüket nyilvánították ki az állampolgárok.

Itt egyebek között

  • a járványhelyzet kezelését és
  • a kormány kommunikációját

emelték ki.

Megjegyezték: a baloldal győzött, de a legnagyobb vesztesei is a baloldali pártok voltak a választásnak. Nem érte el a négyszázalékos parlamenti küszöböt Marjan Sarec volt miniszterelnök balközép pártja (LMS) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB) sem.

Borut Pahor államfő vasárnap kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez esetben elsőként Robert Golobnak ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 óra múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.

Nyitóképünkön Robert Golob (a kivetítőn), a balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője koronavírus-fertőzés gyanúja miatt videolinken keresztül, otthonából mondja el győztes beszédét Ljubjanában 2022. április 24-én, miután a részeredmények szerint az általa alapított mozgalom megnyerte a parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×