Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
LJUBLJANA, SLOVENIA - 2022/04/24: Dr. Robert Golob (L), the president of the Freedom Movement, speaks via video link at a press conference following a victory in the Slovenian parliamentary elections. The Freedom Movement, led by Robert Golob, won the Slovenian parliamentary elections, well ahead of Prime Minister Janez Jansas Slovenian Democratic Party (SDS). (Photo by Luka Dakskobler/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Luka Dakskobler/SOPA Images/LightRocket/Getty Images

Baloldali többség lesz az új szlovén parlamentben

Robert Golob szerint az általa újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) szabadságot hozhat Szlovéniának.

A részeredmények szerint a Szabadság Mozgalom nyert, de nem szerzett abszolút többséget a szlovéniai parlamenti választásokon.

A leadott szavazatok csaknem 90 százalékos feldolgozottságánál is vezet Robert Golob pártja, a Szabadság Mozgalom – közölte a szlovén választási bizottság.

A részleges eredmények tükrében

  • a Szabadság Mozgalomnak 40 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben.
  • A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 29 mandátummal a második,
  • a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik,
  • a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik,
  • a Baloldal (Levica) pedig 4 mandátummal az ötödik helyen végzett.
  • Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.

Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a kilencedik parlamenti választás.

Az eredményekből jól látszik, hogy a baloldal tud kormányt alakítani.

A Szabadság Mozgalomnak, az SD-nek és a Baloldalnak összesen 51 mandátuma lenne a 90 fős szlovén parlamentben. Janez Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.

Robert Golob a választások estéjén videolinken keresztül, otthonából tartotta meg győztes beszédét, mert koronavírustesztje pozitív lett, ezért már a kampányhajrában sem vett részt.

Szavai szerint elérték céljukat a választások megnyerésével, amellyel szabadságot hozhatnak az országnak.

Kiemelte a rekordmagas, 68 százalékos részvételi arányt.

"Ez ad a mandátumunknak további súlyt" – mondta, hozzátéve: sok szlovén állampolgár bízik abban, hogy végigviszik megbízatásukat.

Janez Jansa gratulált ellenfelének a győzelemhez.

Ugyanakkor úgy vélekedett: az SDS a választások után erősebb lesz, hiszen a korábbiaknál több képviselői mandátumot szerzett a nemzetgyűlésben.

Bejelentette, hogy pártja kész lesz együttműködni, és minden jó javaslatot támogatni fog a parlamentben.

"Soha nem fogunk úgy viselkedni, mint az ellenzéki pártok többsége tette az elmúlt két évben" – fogalmazott.

Matej Tonin, az NSi elnöke elégedett a pártja által elért eredménnyel. Jelezte: ha az NSi ellenzéki szerepet kap az új összetételű parlamentben, akkor sem lép fel bomlasztóan. "Azért vagyunk itt, hogy Szlovéniában jobbá tegyük a holnapot" - mondta.

Tanja Fajon, az SD elnöke azt mondta: Szlovéniának szilárd és stabil kormányra van szüksége. "Az emberek ki voltak éhezve a változásra, és most lehetővé kell tennünk ezt a változást" – húzta alá.

Közben Luka Mesec, a Baloldal elnöke pártja gyenge szereplése miatt felajánlotta lemondását.

Borut Pahor államfő, akinek idén jár le a második elnöki mandátuma, korábban jelezte: azt a miniszterelnök-jelöltet bízza meg kormányalakítással, aki az ahhoz szükséges 46 támogatói aláírást fel tudja mutatni. A vasárnapi urnazárás előtt, a közszolgálati televízónak adott interjújában már azt mondta:

nem ragaszkodik az abszolút többséghez, a relatív győztest bízza meg a kormányalakítással.

Úgy vélekedett: a világjárvány utáni kilábalás lassabb lesz az ukrajnai háború és a világ egyéb geopolitikai feszültségei miatt, amelyek szerinte hosszú távú stratégiai döntéseket követelnek. Emiatt együttműködést sürgetett az új kormány és az ellenzék között.

A szlovén törvények szerint

  • a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia.
  • Az államfőnek ezt követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére.
  • Megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.

Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő kormány ügyvivői feladatot lát el.

Robert Golob 54 éves üzletember nem ismeretlen a politikában. Korábban alelnöke volt Alenka Bratusek volt miniszterelnök balközép irányultságú pártjának (Stranka AB), és 1999-ben egy évig a gazdasági tárcánál államtitkári pozíciót töltött be. Több mint egy évtizeden át vezette az állami áramszolgáltató vállalatot, amelynek éléről éppen Janez Jansa miniszterelnök váltotta el. Ezt követően döntött úgy, hogy ismét elkezd politizálni, és indul a választásokon.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×