eur:
414.01
usd:
396.67
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A ruandai népirtás áldozatairól emlékeznek meg a ruandai főváros, Kigali Amahoro Stadionban 2019. április 7-én. Huszonöt éve, 1994. április 6-án kezdődött a második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás Ruandában, ahol körülbelül száz nap alatt hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer, többségében a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozó embert mészároltak le.
Nyitókép: MTI/EPA/Kurokava Dai

A Föld minden negyedik lakója konfliktuszónában él

Az ENSZ által közreadott adatok szerint a II. világháború óta nem volt ilyen magas ez az arány.

A Föld lakóinak negyede, kétmilliárd ember él ma konfliktusos övezetben, és a II. világháború óta nem volt olyan sok erőszakos konfliktus a világon, mint most. A jemeni, a szíriai, a mianmari, a szudáni, a haiti, a Száhel-övezetbeli után itt van az ukrajnai háború, amely a nemzetközi rend alapjait megrázó katasztrófa - jelentette ki szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Béketeremtő Bizottságában.

Az ukrajnai háború hatása messze túlmegy az ország határain, az élelmiszer-, az üzemanyag és a műtrágyaárak az egekbe szöknek, ami katasztrofális a fejlődő országok számára - tette hozzá.

Konfliktus, erőszak és emberjogsértések miatt tavaly 84 millió ember kényszerült otthona elhagyására. És az Ukrajnából máris elmenekült négymillió ember ehhez adódik hozzá, nem beszélve arról a 6,5 millióról, aki nem hagyta el az országot, csak az otthonát - idézte a főtitkár a különböző ENSZ-szervezetektől kapott adatokat.

Guterres szerint az idén lesz legalább 274 millió ember a világon, akinek emberiességi segítségre lesz szüksége. Ez 17 százalékos növekedés a tavalyi adathoz képest, és annak a 183 milliónak az élelemmel való ellátásához, amit az ENSZ célul tud kitűzni, 41 milliárd dollárra van szüksége az Humanitárius Hivatal számítása alapján.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×