eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
Kormányellenes tüntető bozótvágóval a kezében az Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelő tiltakozáson a fővárosban, Port-au-Prince-ban 2022. szeptember 15-én. A karibi országban egy éven belül kétszeresére emelkedtek az üzemanyagárak, a lakosság 40 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. A rendszeres zavargások miatt számos nagykövetséget bezártak.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Johnson Sabin

Fegyveres bandák uralkodnak, már képviselői sincsenek ennek az országnak

Káosz Haitin, az állam évek óta nem működik, most újabb mérföldkő jött el a "leépülés" felé.

Mivel 2016 óta az országban nem szerveztek választásokat, Haitiben - helyi idő szerint - hétfő óta nincsenek választott képviselők, miközben az állam területén bandák uralkodnak.

Hétfőn az utolsó tíz, még hivatalában lévő szenátor szimbolikusan befejezte mandátumát, azonban a törvényhozói hatalom már 2020 januárjában megszűnt, amikor az összes képviselő és a felsőházi tagok kétharmada lemondott hivataláról, és senki sem lépett a helyükre.

"Nem merünk demokráciáról beszélni, miközben az ország területének nagyobb részén átveszik a hatalmat a fegyveres bandák" - mondta el Samuel Madistin ügyvéd, aki úgy véli, "az állam gyakorlatilag nem létezik".

  • Az utolsó megválasztott elnököt, Jovenel Moise üzletembert 2021 júliusában saját lakásában ölték meg.
  • A gyilkosság tovább mélyítette a válságot, melybe az ország a közintézmények meggyengülése miatt süllyedt.
  • Haitit jelenleg Ariel Henry miniszterelnök kormányozza, ám őt alig két nappal Moise meggyilkolása előtt nevezték ki, legitimitását sokan kétségbe vonják.

Az ENSZ 13 éven át, 2004-től 2017-ig tartó haiti misszióját követően fokozatosan csökkentette több ezer fős jelenlétét, mára csupán mintegy hatvanan maradtak, hogy a politikai stabilitást erősítsék.

A válságot tovább súlyosbítja a kolera újbóli megjelenése.

(A nyitóképen: Kormányellenes tüntető bozótvágóval a kezében az Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelő tiltakozáson a fővárosban, Port-au-Prince-ban 2022. szeptember 15-én. A karibi országban egy éven belül kétszeresére emelkedtek az üzemanyagárak, a lakosság 40 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. A rendszeres zavargások miatt számos nagykövetséget bezártak.)

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×