Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
328.25
bux:
141682.88
2026. október 7. szerda Amália
Kormányellenes tüntető bozótvágóval a kezében az Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelő tiltakozáson a fővárosban, Port-au-Prince-ban 2022. szeptember 15-én. A karibi országban egy éven belül kétszeresére emelkedtek az üzemanyagárak, a lakosság 40 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. A rendszeres zavargások miatt számos nagykövetséget bezártak.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Johnson Sabin

Fegyveres bandák uralkodnak, már képviselői sincsenek ennek az országnak

Káosz Haitin, az állam évek óta nem működik, most újabb mérföldkő jött el a "leépülés" felé.

Mivel 2016 óta az országban nem szerveztek választásokat, Haitiben - helyi idő szerint - hétfő óta nincsenek választott képviselők, miközben az állam területén bandák uralkodnak.

Hétfőn az utolsó tíz, még hivatalában lévő szenátor szimbolikusan befejezte mandátumát, azonban a törvényhozói hatalom már 2020 januárjában megszűnt, amikor az összes képviselő és a felsőházi tagok kétharmada lemondott hivataláról, és senki sem lépett a helyükre.

"Nem merünk demokráciáról beszélni, miközben az ország területének nagyobb részén átveszik a hatalmat a fegyveres bandák" - mondta el Samuel Madistin ügyvéd, aki úgy véli, "az állam gyakorlatilag nem létezik".

  • Az utolsó megválasztott elnököt, Jovenel Moise üzletembert 2021 júliusában saját lakásában ölték meg.
  • A gyilkosság tovább mélyítette a válságot, melybe az ország a közintézmények meggyengülése miatt süllyedt.
  • Haitit jelenleg Ariel Henry miniszterelnök kormányozza, ám őt alig két nappal Moise meggyilkolása előtt nevezték ki, legitimitását sokan kétségbe vonják.

Az ENSZ 13 éven át, 2004-től 2017-ig tartó haiti misszióját követően fokozatosan csökkentette több ezer fős jelenlétét, mára csupán mintegy hatvanan maradtak, hogy a politikai stabilitást erősítsék.

A válságot tovább súlyosbítja a kolera újbóli megjelenése.

(A nyitóképen: Kormányellenes tüntető bozótvágóval a kezében az Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelő tiltakozáson a fővárosban, Port-au-Prince-ban 2022. szeptember 15-én. A karibi országban egy éven belül kétszeresére emelkedtek az üzemanyagárak, a lakosság 40 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. A rendszeres zavargások miatt számos nagykövetséget bezártak.)

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×