eur:
394.14
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Volodimir Zelenszkij ukrán humorista elnökjelölt ünnepel, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Ezért nem lehet "csak úgy" betenni Ukrajnát az Európai Unióba

Évtizedek munkájával forrt ki az az eljárásrend, amely során valamely országot integrálni tudta az Európai Unió, Ukrajna esetében viszont számos körülmény nem áll fenn, amely alapvető lenne Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint, aki az InfoRádiónak mondta el a részleteket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videóüzenetében arra kérte az Európai Uniót, hogy soron kívül, azonnali hatállyal vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. Az Európai Bizottság azt nyilatkozta, hogy örömmel látnák az országot az EU-ban.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint azonban Ukrajna azonnali uniós csatlakozása lehetetlen.

"Az EU-integráció szabályrendszerét hosszú évtizedek munkájával dolgozták ki, és változásai ugyan voltak, jelentősek is, de alapvetően arról szól a folyamat, hogy egy adott ország és jogrendszere mikor tud egy adott jogrendszerhez csatlakozni, mikor tudja harmonizálni a törvényeit, és mikor áll készen arra, hogy az európai egységes piac tagja legyen" - sorolta Gálik Zoltán.

Márpedig ez hosszú évekig tarthat.

Voltak persze országok, amelyeknek két évre sikerült leszorítani ezt a harmonizációs időszakot, ilyenek voltak például a skandináv országok, de például - a szakértő szerint - Magyarországnak is hosszú évekig tartott az illeszkedés.

Ukrajna esetében Gálik Zoltán úgy látja:

"politikailag lehet ígérgetni", de...

"Mindenképpen be kell tartani az európai szabályokat, hallottuk, hogy az elmúlt napokban 8 EU-tagállam foglalt állást az azonnali beléptetés mellett, de azért azt gondolom, hogy az egységes támogatás nem reális" - utalt arra, hogy a 8 még mindig harmada sincs az összes tagországnak.

Hogy az EU-nak egyáltalán érdekében áll-e, hogy Ukrajna csatlakozzon, arra összetettebben válaszolt.

"Azon túl, hogy ez természetesen geopolitikai kérdés, biztonságpolitikai kérdés is, az EU belső szavazási folyamatait is megváltoztathatja, de szinte

felesleges is erről beszélnünk, hiszen egy olyan konfliktusos országról van szó, amelynél komoly határproblémák vannak, konfliktus van az ország területén, így igazodni sem tud európai szabályokhoz.

Nagy kérdés, hogy az elért eredményeket milyen formában tudja egyáltalán megtartani, ha a mostani állapot komoly változásokat hoz a következő időszakban."

Ha a csatlakozás nem is sikerül, de tagjelölt országgá nyilvánítják Ukrajnát, az megint egy másik helyzet lenne, de csak részben.

"Van egy keretegyezmény, a társulási megállapodás, illetve a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, ennek a két szerződésnek a keretei között történik meg a legnagyobb igazodás az európai folyamatokhoz és jogrendszerhez, de messze van egy olyan állapottól Ukrajna, hogy esetében akár csak a tagjelölti státuszt fel lehessen vetni" - nyomatékosította Gálik Zoltán.

Korábban, amikor valamely ország tagjelölti státuszba lépett - folytatta -, az EU az előcsatlakozási alapokból segítette az igazodást. Utóbb azonban Emmanuel Macron, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke azt javasolta, hogy folyamatosan nyíljanak meg az unió különböző támogatási rendszerei már a tagjelölt országok számára is, ezáltal sokkal gyorsabb és irányítottabb igazodás történhetne meg. Azonban...

"Ha nincs biztonság, nincs jogbiztonság, én nem látom a lehetőségét annak, hogy ebben a keretben folytatódjon a csatlakozási folyamat" Ukrajna esetében - foglalta össze Gálik Zoltán .

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×