eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

A háború szele - Nem mindegy, ki hol él Ukrajnában

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke abban bízik, hogy nem lesz háború, csak "kamaszos vetélkedés a nagyhatalmak között", amit látunk. Ukrajna keleti felében viszont "csomagolnak" az emberek, a Nyugat-Európában dolgozó kárpátaljai magyarok "kicsit aggódnak".

Hogy mennyire érzik az emberek a saját bőrükön a háború szelét, az attól is függ, hogy ki hol él Ukrajnában - mondta érdeklődésünkre Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

"Aki az ország nyugati felében él, mint mi, az elég messze van az eseményektől, a fővárosban vagy a keleti régiókban másként érzékelik, tapasztalják a helyzetet. Egy keleti megyében élő kollégám azt mondta, érzi a háborús fenyegetettséget, nálunk ez nincs így. Ráadásul a veszélyérzet attól is függ, hogy nézünk-e ukrán nyelvű híradásokat vagy sem, eljutnak-e hozzánk a nyugati információs csatornák" - ecsetelte.

Kijelentette:

keleten csomagolnak, az egyszerű emberek is, sokan családostól Kárpátaljára mentek "haza".

"Mindenki biztos volt benne, hogy a katonai hadmozdulat be is fog következni, az emberi fejekben tehát a háborús helyzet ott volt."

Hogy konkrétan mi történne, ha kitörne a háború, arról Zubánics László azt mondta, nehezen lehet megítélni, mert

az ország 1991-es függetlenedésekor és 2005-ben, valamint 2014-ben az "események" kapcsán sem volt igazán háborús érzet.

"Nagyon sokan úgy vélik, hogy menekülni kell, az ötven éven felüliek viszont azt mondják, a háború az háború, de jön a tavasz, és a kerti munkákkal kell foglalkozni. Tehát nem igazán tudják, hogyan kéne reagálni."

A kárpátaljai magyarokat most leginkább a magas gázárak, a rossz utak és a romló közbiztonság foglalkoztatja.

"A kárpátaljai magyarok jelentős része ma valahol Nyugat-Európában keresi meg a kenyérre valót,

valószínűleg ők is most aggódnak kicsit az itthon maradottak kapcsán, de mi egyelőre bizakodóak vagyunk, hogy ez a háborús helyzet csak látszat, illetve kamaszos vetélekedés a nagyhatalmak között. Reméljük, háború a mi korosztályunk részére nem fog bekövetkezni."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×