Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

A háború szele - Nem mindegy, ki hol él Ukrajnában

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke abban bízik, hogy nem lesz háború, csak "kamaszos vetélkedés a nagyhatalmak között", amit látunk. Ukrajna keleti felében viszont "csomagolnak" az emberek, a Nyugat-Európában dolgozó kárpátaljai magyarok "kicsit aggódnak".

Hogy mennyire érzik az emberek a saját bőrükön a háború szelét, az attól is függ, hogy ki hol él Ukrajnában - mondta érdeklődésünkre Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

"Aki az ország nyugati felében él, mint mi, az elég messze van az eseményektől, a fővárosban vagy a keleti régiókban másként érzékelik, tapasztalják a helyzetet. Egy keleti megyében élő kollégám azt mondta, érzi a háborús fenyegetettséget, nálunk ez nincs így. Ráadásul a veszélyérzet attól is függ, hogy nézünk-e ukrán nyelvű híradásokat vagy sem, eljutnak-e hozzánk a nyugati információs csatornák" - ecsetelte.

Kijelentette:

keleten csomagolnak, az egyszerű emberek is, sokan családostól Kárpátaljára mentek "haza".

"Mindenki biztos volt benne, hogy a katonai hadmozdulat be is fog következni, az emberi fejekben tehát a háborús helyzet ott volt."

Hogy konkrétan mi történne, ha kitörne a háború, arról Zubánics László azt mondta, nehezen lehet megítélni, mert

az ország 1991-es függetlenedésekor és 2005-ben, valamint 2014-ben az "események" kapcsán sem volt igazán háborús érzet.

"Nagyon sokan úgy vélik, hogy menekülni kell, az ötven éven felüliek viszont azt mondják, a háború az háború, de jön a tavasz, és a kerti munkákkal kell foglalkozni. Tehát nem igazán tudják, hogyan kéne reagálni."

A kárpátaljai magyarokat most leginkább a magas gázárak, a rossz utak és a romló közbiztonság foglalkoztatja.

"A kárpátaljai magyarok jelentős része ma valahol Nyugat-Európában keresi meg a kenyérre valót,

valószínűleg ők is most aggódnak kicsit az itthon maradottak kapcsán, de mi egyelőre bizakodóak vagyunk, hogy ez a háborús helyzet csak látszat, illetve kamaszos vetélekedés a nagyhatalmak között. Reméljük, háború a mi korosztályunk részére nem fog bekövetkezni."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×