Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A római parlament alsóházi terme az olasz elnökválasztás harmadik fordulója napján, 2022. január 26-án. Az első két szavazási forduló eredménytelennek bizonyult, mivel a szavazásra jogosultak többsége ismét fehér cédulát dobott be az urnába. A jelöltállítás nélkül kezdődött többfordulós szavazáson 1946 óta a tizenharmadik államfőt választják meg a hétéves mandátuma végén leköszönő Sergio Mattarella utódjának.
Nyitókép: A római parlament alsóházi terme az olasz elnökválasztás harmadik fordulója napján, 2022. január 26-án. MTI/EPA/LaAPresse Pool/Roberto Monaldo

Megállapodtak az államfőjelölt személyéről Olaszországban

Az olaszországi elnökválasztás hatodik eredménytelen parlamenti fordulójával egy időben, péntek este Matteo Salvini, a Liga vezetője és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az államfőjelölt személyéről, aki nő lesz.

Matteo Salvini a képviselőház előtti téren tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy minél előbbi eredménnyel számol. Hozzátette, az államfőjelölt "nő lesz, mégpedig talpraesett".

"Szombaton le kell zárnunk a voksolást, a kormánynak minél gyorsabban vissza kell állnia dolgozni" - jelentette ki Matteo Salvini.

Néhány perccel később Giuseppe Conte is megerősítette, hogy nő jelölésében gondolkodnak.

Elemzők szerint a két parlamenti erő vezetőjének "meglepetésszerű" bejelentése arra utal, hogy megállapodás született a Liga és az M5S között. Hétfő óta ez az első alkalom, hogy pártok vezetői közös jelölt lehetőségét jelentették be. A két párt azonban nem elegendő az 505 szavazatnyi többség biztosításához.

A találgatások szerint az esetleges jelölt a karrierdiplomata Elisabetta Belloni lehet, aki jelenleg a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezeti. Neve már a korábbi napokban is az esélyesek között szerepelt. Mások szerint nem kizárt Marta Cartabia alkotmányjogász, igazságügyi miniszter neve sem.

Elisabetta Belloni jelölésével kapcsolatban a Hajrá, Olaszország! (FI) közleményben hangoztatta, hogy nem előnyös, ha Mario Draghi kormányfő mellett az államfői székbe is egy politikán kívüli szakértőt ültetnek. Fenntartását fejezte ki Matteo Renzi, az Élő Olaszország (IV) vezetője is, aki szerint a titkosszolgálat vezetője nem töltheti be az államfői tisztséget.

A hétfőn kezdődött elnökválasztás ötödik napján két voksolási fordulót tartottak a minél előbbi eredmény érdekében. A délelőtti szavazáson a Liga jelöltje, Maria Elisabetta Casellati, a szenátus elnöke, a FI politikusa nem kapott elegendő támogatást. Mint kiderült, hetvenegy szavazat hiányzott Casellati megválasztásához, és ezek többsége a FI soraiból nem került az urnákba.

A délutáni szavazási fordulón a Liga és jobboldali szövetségesei tartózkodtak, a legtöbb szavazatot, 336-ot a mandátuma végéhez érkezett Sergio Mattarella államfő kapta. A pártok vezetői szünet nélkül egyeztetnek: Matteo Salvini a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával is tárgyalt, valamint Mario Draghi miniszterelnökkel.

Enrico Letta úgy nyilatkozott, hogy "a pártok közötti igazi egyeztetés most kezdődött el, de egyáltalán nem egyszerű megállapodni". A PD főtitkára végső megoldásnak Sergio Mattarella maradását nevezte, egy második mandátummal.

Szombaton délelőtt folytatódik a szavazás, és ha akkor is eredménytelennek bizonyul, délután újabb fordulót tartanak. A parlamentnek Mattarella február 4-i távozásáig van ideje megtalálni az utódot.

A szavazás helyszínén, a képviselőház előtti téren olasz és külföldi újságírók tömege igyekszik információkat gyűjteni az elnökválasztás lehetséges alakulásáról. Általános vélemény, hogy ha nő lesz az államfő, az megoldás lehet arra, hogy Mario Draghi "elfogadja, hogy ne ő legyen az elnök, és a kormány élén maradjon".

A La Stampa úgy vélte, a politika kudarcának számít, ha a pártok hat nap alatt sem tudnak megegyezni a következő államfőről, és azért nem engedik a "legtekintélyesebb jelölt" Draghit az államfői palotába, mivel a kormány szétesésétől tartanak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×