Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A római parlament alsóházi terme az olasz elnökválasztás harmadik fordulója napján, 2022. január 26-án. Az első két szavazási forduló eredménytelennek bizonyult, mivel a szavazásra jogosultak többsége ismét fehér cédulát dobott be az urnába. A jelöltállítás nélkül kezdődött többfordulós szavazáson 1946 óta a tizenharmadik államfőt választják meg a hétéves mandátuma végén leköszönő Sergio Mattarella utódjának.
Nyitókép: A római parlament alsóházi terme az olasz elnökválasztás harmadik fordulója napján, 2022. január 26-án. MTI/EPA/LaAPresse Pool/Roberto Monaldo

Megállapodtak az államfőjelölt személyéről Olaszországban

Az olaszországi elnökválasztás hatodik eredménytelen parlamenti fordulójával egy időben, péntek este Matteo Salvini, a Liga vezetője és Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az államfőjelölt személyéről, aki nő lesz.

Matteo Salvini a képviselőház előtti téren tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy minél előbbi eredménnyel számol. Hozzátette, az államfőjelölt "nő lesz, mégpedig talpraesett".

"Szombaton le kell zárnunk a voksolást, a kormánynak minél gyorsabban vissza kell állnia dolgozni" - jelentette ki Matteo Salvini.

Néhány perccel később Giuseppe Conte is megerősítette, hogy nő jelölésében gondolkodnak.

Elemzők szerint a két parlamenti erő vezetőjének "meglepetésszerű" bejelentése arra utal, hogy megállapodás született a Liga és az M5S között. Hétfő óta ez az első alkalom, hogy pártok vezetői közös jelölt lehetőségét jelentették be. A két párt azonban nem elegendő az 505 szavazatnyi többség biztosításához.

A találgatások szerint az esetleges jelölt a karrierdiplomata Elisabetta Belloni lehet, aki jelenleg a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezeti. Neve már a korábbi napokban is az esélyesek között szerepelt. Mások szerint nem kizárt Marta Cartabia alkotmányjogász, igazságügyi miniszter neve sem.

Elisabetta Belloni jelölésével kapcsolatban a Hajrá, Olaszország! (FI) közleményben hangoztatta, hogy nem előnyös, ha Mario Draghi kormányfő mellett az államfői székbe is egy politikán kívüli szakértőt ültetnek. Fenntartását fejezte ki Matteo Renzi, az Élő Olaszország (IV) vezetője is, aki szerint a titkosszolgálat vezetője nem töltheti be az államfői tisztséget.

A hétfőn kezdődött elnökválasztás ötödik napján két voksolási fordulót tartottak a minél előbbi eredmény érdekében. A délelőtti szavazáson a Liga jelöltje, Maria Elisabetta Casellati, a szenátus elnöke, a FI politikusa nem kapott elegendő támogatást. Mint kiderült, hetvenegy szavazat hiányzott Casellati megválasztásához, és ezek többsége a FI soraiból nem került az urnákba.

A délutáni szavazási fordulón a Liga és jobboldali szövetségesei tartózkodtak, a legtöbb szavazatot, 336-ot a mandátuma végéhez érkezett Sergio Mattarella államfő kapta. A pártok vezetői szünet nélkül egyeztetnek: Matteo Salvini a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával is tárgyalt, valamint Mario Draghi miniszterelnökkel.

Enrico Letta úgy nyilatkozott, hogy "a pártok közötti igazi egyeztetés most kezdődött el, de egyáltalán nem egyszerű megállapodni". A PD főtitkára végső megoldásnak Sergio Mattarella maradását nevezte, egy második mandátummal.

Szombaton délelőtt folytatódik a szavazás, és ha akkor is eredménytelennek bizonyul, délután újabb fordulót tartanak. A parlamentnek Mattarella február 4-i távozásáig van ideje megtalálni az utódot.

A szavazás helyszínén, a képviselőház előtti téren olasz és külföldi újságírók tömege igyekszik információkat gyűjteni az elnökválasztás lehetséges alakulásáról. Általános vélemény, hogy ha nő lesz az államfő, az megoldás lehet arra, hogy Mario Draghi "elfogadja, hogy ne ő legyen az elnök, és a kormány élén maradjon".

A La Stampa úgy vélte, a politika kudarcának számít, ha a pártok hat nap alatt sem tudnak megegyezni a következő államfőről, és azért nem engedik a "legtekintélyesebb jelölt" Draghit az államfői palotába, mivel a kormány szétesésétől tartanak.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×