Infostart.hu
eur:
390.12
usd:
339.85
bux:
121265.13
2026. március 16. hétfő Henrietta
A brit kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon beszél II. Erzsébet brit királynővel, aki a koronavírus-járvány miatt a windsori kastélyban tartózkodik 2020. március 26-án. Nagy-Britanniában a lakosság három napja csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzésekor léphet az utcára az új koronavírus-járvány megfékezése érdekében.
Nyitókép: Andrew Parsons

Berlin és London is figyelmeztette az oroszokat

Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért.

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Johnson és Scholz egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen.

A brit kormányfő a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy

a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Boris Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük.

A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni.

A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely "jelentős következményekkel" járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény - amelyhez csatlakozott az Európai Unió is - felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségeinek betartására.

A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak "nem lehetnek kétségei afelől", hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió "masszív következményekkel" járna.

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×