eur:
413.98
usd:
396.51
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

Tálas Péter: egyedül Putyin tudja, hogy támad-e Oroszország

A Nyugatnak nagyon oda kell figyelnie, hogy a világ szemében ne tűnjön fel olyan szereplőnek, akit egy háborús fenyegetéssel meghátrálásra lehet késztetni – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Joe Biden amerikai elnök szerdán, hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott tájékoztatóján megismételte azt a korábbi amerikai álláspontot, hogy Oroszország le fogja rohanni Ukrajnát, "a helyzet rendkívül veszélyes". Washington ugyanakkor többször tárgyalásokat sürgetett és nem zárta ki egy csúcstalálkozó lehetőségét sem. Exterde Tibor Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével beszélgetett egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanásának esélyeiről. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét hallották.

"Egyedül Putyin tudja, hogy támad-e Oroszország. Minden arra mutat, hogy az oroszok olyan tevékenységet végeznek, mintha támadni szándékoznának, de tudjuk azt, hogy az erővel, az erőszakkal való fenyegetéssel való kommunikáció az az orosz biztonságpolitika szerves része, ebben nagyon kifinomult és és hatékony eszközt lát" – mondta az InfoRádióban Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint a hosszú felkészülés arra utaló lépés, hogy fegyveres konfliktus lehet, és ez előbb-utóbb olyan helyzetet teremthet, hogy akkor is muszáj lesz támadni pusztán presztízsszempontokból, ha egyébként nem teljesen biztosak ennek sikerében.

Az eszkaláció méretét egyelőre csak tippelgetik az elemzők, pedig ez fontos kérés, hiszen Ukrajna itt van a szomszédunkban, ráadásul nem is NATO-tag. Abban nagyjából egységes az álláspont, hogy egy esetleges támadás valószínűleg a két szakadár köztársaságra terjedhet ki, esetleg a szakadárok és a ukrán hadsereg közötti vonalra, vagy annak mentén elhelyezkedő katonai objektumokra.

"Ahhoz, hogy további területeket szerezzenek, olyan szárazföldi műveleteket kellene végrehajtani, amiben orosz áldozatok is lehetnek, és az ilyen áldozatokkal járó konfliktust azért nem szívesen vállalja a moszkvai vezetést. Valószínűleg inkább rakétákkal fogja próbálni pontszerűen, pontos lövésekkel gyengíteni az ukrán haderőt" – vélekedett Tálas Péter.

A katonai erőfelmutatás Oroszországnak akár diplomáciai sikert is hozhat, mert az elmúlt hónapban mindenki arról beszél, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát, hogy Oroszország olyan követeléseket fogalmaz meg, amin gondolkodni kell, ezért a NATO-nak és az Egyesült Államoknak arra nagyon oda kell figyelnie, hogy a világ szemében ne tűnjön fel olyan szereplőnek, mert az a hitelességét ásná alá, akit egy háborús fenyegetéssel vagy akár eszkalációval meghátrálásra lehet késztetni.

"Ukrajna nem része a NATO-nak, nincsenek ugyanolyan garanciák biztonsági szempontjából Kijevnek, mint amilyenek mondjuk a balti államoknak. Ez egy egy nagyon kényes helyzet mindkét részről, mert elképzelhető az is, hogy Oroszország elkezdi ezt a háborút, és semmit nem fog elérni azokból a stratégiai céljaiból, amit maga elé tűzött" – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×