Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.3
bux:
125157.64
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

Tálas Péter: egyedül Putyin tudja, hogy támad-e Oroszország

A Nyugatnak nagyon oda kell figyelnie, hogy a világ szemében ne tűnjön fel olyan szereplőnek, akit egy háborús fenyegetéssel meghátrálásra lehet késztetni – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Joe Biden amerikai elnök szerdán, hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott tájékoztatóján megismételte azt a korábbi amerikai álláspontot, hogy Oroszország le fogja rohanni Ukrajnát, "a helyzet rendkívül veszélyes". Washington ugyanakkor többször tárgyalásokat sürgetett és nem zárta ki egy csúcstalálkozó lehetőségét sem. Exterde Tibor Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével beszélgetett egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanásának esélyeiről. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét hallották.

"Egyedül Putyin tudja, hogy támad-e Oroszország. Minden arra mutat, hogy az oroszok olyan tevékenységet végeznek, mintha támadni szándékoznának, de tudjuk azt, hogy az erővel, az erőszakkal való fenyegetéssel való kommunikáció az az orosz biztonságpolitika szerves része, ebben nagyon kifinomult és és hatékony eszközt lát" – mondta az InfoRádióban Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint a hosszú felkészülés arra utaló lépés, hogy fegyveres konfliktus lehet, és ez előbb-utóbb olyan helyzetet teremthet, hogy akkor is muszáj lesz támadni pusztán presztízsszempontokból, ha egyébként nem teljesen biztosak ennek sikerében.

Az eszkaláció méretét egyelőre csak tippelgetik az elemzők, pedig ez fontos kérés, hiszen Ukrajna itt van a szomszédunkban, ráadásul nem is NATO-tag. Abban nagyjából egységes az álláspont, hogy egy esetleges támadás valószínűleg a két szakadár köztársaságra terjedhet ki, esetleg a szakadárok és a ukrán hadsereg közötti vonalra, vagy annak mentén elhelyezkedő katonai objektumokra.

"Ahhoz, hogy további területeket szerezzenek, olyan szárazföldi műveleteket kellene végrehajtani, amiben orosz áldozatok is lehetnek, és az ilyen áldozatokkal járó konfliktust azért nem szívesen vállalja a moszkvai vezetést. Valószínűleg inkább rakétákkal fogja próbálni pontszerűen, pontos lövésekkel gyengíteni az ukrán haderőt" – vélekedett Tálas Péter.

A katonai erőfelmutatás Oroszországnak akár diplomáciai sikert is hozhat, mert az elmúlt hónapban mindenki arról beszél, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát, hogy Oroszország olyan követeléseket fogalmaz meg, amin gondolkodni kell, ezért a NATO-nak és az Egyesült Államoknak arra nagyon oda kell figyelnie, hogy a világ szemében ne tűnjön fel olyan szereplőnek, mert az a hitelességét ásná alá, akit egy háborús fenyegetéssel vagy akár eszkalációval meghátrálásra lehet késztetni.

"Ukrajna nem része a NATO-nak, nincsenek ugyanolyan garanciák biztonsági szempontjából Kijevnek, mint amilyenek mondjuk a balti államoknak. Ez egy egy nagyon kényes helyzet mindkét részről, mert elképzelhető az is, hogy Oroszország elkezdi ezt a háborút, és semmit nem fog elérni azokból a stratégiai céljaiból, amit maga elé tűzött" – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×