Infostart.hu
eur:
389.38
usd:
335.75
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Chess Pawn
Nyitókép: Renato Augusto Bezerra/Getty Images

Letette javaslatait az asztalra Oroszország, az USA és a NATO egyeztet

A NATO-országoknak Moszkva szerint a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén.

Ez derült ki egyebek között abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodás-tervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.

Moszkva egyebek között azt szeretné, ha a felek közösen kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére, tartózkodnának az erő alkalmazásával történő fenyegetéstől, és megerősítenék, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.

Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről.

Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását.

Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.

"A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket - egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében - olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést" - áll az egyik dokumentum-tervezetben.

A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni "a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából". Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.

Moszkva emellett azt is javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza.

Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni egymás területét.

A tervezet felhívja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO többi atomhatalmát, hogy kötelezze el magát a nukleáris háború kirobbantása lehetetlenségének elve mellett, sürgetve a feleket, hogy erősítsék meg, "nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni, és ismerjék el, hogy mindent el kell követni a nukleáris hatalmak közötti háború elkerülése érdekében".

Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló "forró drótok" létrehozására is. Arra köteleznék a feleket, hogy "ne teremtsenek olyan körülményeket vagy helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek, vagy amelyekről úgy tűnhet, hogy veszélyt jelentenek a többi fél nemzetbiztonságára".

A javaslatok emellett mechanizmusokat vázolnak fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.

Az orosz fél emellett kölcsönös önmérsékletet javasol a katonai tervezésben és a hadgyakorlatok végrehajtásakor. Moszkva szerint meg kell állapodni, hogy az orosz és a NATO-csapatok

nem végeznek dandárszintet meghaladó hadgyakorlatokat vagy más katonai tevékenységeket egy, az Oroszország és a szövetség tagállamai közötti határvonal mindkét oldalán elhelyezkedő, egyeztetett szélességű és konfigurációjú övezetben.

Moszkva azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.

Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya "akár holnap" kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×