Infostart.hu
eur:
387.4
usd:
333.63
bux:
122095.17
2026. március 4. szerda Kázmér
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának főtitkára felszólal a vucsangi felkelés 110. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. október 9-én. 1911-ben ezen a napon ért véget a Vucsang-felkelés, amely a Csing-dinasztia végét és Kínai Köztársaság megalakulását eredményezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Szakértő: Kína nem támogatna egy esetleges orosz intervenciót fegyveresen

Salát Gergely sinológus szerint új aktualitások vannak, amelyek miatt a felek a másik érdekeit nem sértő céljukhoz támogatást szereznének.

Közös geopolitikai fellépés a nyugati nyomással szemben – Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint ez a legfontosabb pillére az Oroszország és Kína közötti együttműködésnek. A szakértőt azzal összefüggésben kérdeztük, hogy a két ország vezetői csütörtökön videokonferenciát tartottak mások mellett a legfontosabb külpolitikai törekvésekről.

"Kölcsönösen támogatták egymást a legfontosabb külpolitikai törekvésekben. A két felet az szorítja össze, hogy mindketten az Egyesült Államoknak és szövetségi rendszereinek riválisai, ellenfelei, illetve annak vannak kikiáltva.

Ellenségem ellensége a barátom alapon

az elmúlt években az oroszok és a kínaiak nagyon szorosra fűzték a kapcsolataikat, és most adódott néhány aktualitás, amellyel kapcsolatban fontosnak tartották a felek megerősíteni a kapcsolataikat" – ecsetelte Salát Gergely.

Mint kifejtette,

  • Oroszország az ukrajnai események miatt biztonsági garanciákat szeretne kapni a nyugattól, hogy a NATO nem veszi fel Ukrajnát, az ország köztes terület marad Oroszország érdekszférájában,
  • Kína pedig a Dél-Kínai-tengeren és a távol-keleten igényli, hogy "Oroszországnak vethesse a hátát".

E két prioritás pedig a két nagyhatalom törekvéseit – mint Salát Gergely megjegyezte – nem keresztezi.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kína támogatná-e Oroszországot fegyveresen is, ha arról lenne szó, a szakértő azt mondta: nem.

"Kínának az a külpolitikai doktrínája, hogy nem köt katonai szövetségeket, nincsenek is ilyenjei. Politikai támogatásról van szó. És nem mindegy, hogy ha az orosz exportot nyugati embargó sújtja, akkor Kína átvesz-e orosz termékeket, hajlandó befektetni Oroszországban, enyhítve a szankciók hatásait."

Azt nem tartja kizártnak, hogy

katonai szövetségről a jövőben azért szó lehet,

augusztusban például előfordult, hogy orosz hadgyakorlat volt kínai területen, a történelemben példátlan módon, de ennek jövője nyilvánvalóan függ a nyugati nyomástól. És nem csak a katonai szövetség létezik, hanem például a haditechnikák megosztásai is; a kínai hadsereg nagyrészt orosz-szovjet eszközökkel van felszerelve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Kikerül az asztalra a Magyarország gazdasági modelljét fenyegető uniós terv

Kikerül az asztalra a Magyarország gazdasági modelljét fenyegető uniós terv

Szerdán mutathatja be Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke az új iparpolitikai rendeletet. A szabályozási csomag egyrészt felvizezi a Made in Europe kikötést, vagyis a közbeszerzéseken több területen is indulhatnának nem uniós szereplők. Ugyanakkor Magyarország számára komoly kockázatot jelenthet, hogy a kritikus technológiákba való beruházásoknál – így például az akkumulátorgyártásban – Brüsszel erős új jogokat kapna a beruházások átvilágítására, az állami támogatások engedélyezésére, azok megtiltására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×