Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
319.82
bux:
0
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának főtitkára felszólal a vucsangi felkelés 110. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. október 9-én. 1911-ben ezen a napon ért véget a Vucsang-felkelés, amely a Csing-dinasztia végét és Kínai Köztársaság megalakulását eredményezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Szakértő: Kína nem támogatna egy esetleges orosz intervenciót fegyveresen

Salát Gergely sinológus szerint új aktualitások vannak, amelyek miatt a felek a másik érdekeit nem sértő céljukhoz támogatást szereznének.

Közös geopolitikai fellépés a nyugati nyomással szemben – Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint ez a legfontosabb pillére az Oroszország és Kína közötti együttműködésnek. A szakértőt azzal összefüggésben kérdeztük, hogy a két ország vezetői csütörtökön videokonferenciát tartottak mások mellett a legfontosabb külpolitikai törekvésekről.

"Kölcsönösen támogatták egymást a legfontosabb külpolitikai törekvésekben. A két felet az szorítja össze, hogy mindketten az Egyesült Államoknak és szövetségi rendszereinek riválisai, ellenfelei, illetve annak vannak kikiáltva.

Ellenségem ellensége a barátom alapon

az elmúlt években az oroszok és a kínaiak nagyon szorosra fűzték a kapcsolataikat, és most adódott néhány aktualitás, amellyel kapcsolatban fontosnak tartották a felek megerősíteni a kapcsolataikat" – ecsetelte Salát Gergely.

Mint kifejtette,

  • Oroszország az ukrajnai események miatt biztonsági garanciákat szeretne kapni a nyugattól, hogy a NATO nem veszi fel Ukrajnát, az ország köztes terület marad Oroszország érdekszférájában,
  • Kína pedig a Dél-Kínai-tengeren és a távol-keleten igényli, hogy "Oroszországnak vethesse a hátát".

E két prioritás pedig a két nagyhatalom törekvéseit – mint Salát Gergely megjegyezte – nem keresztezi.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kína támogatná-e Oroszországot fegyveresen is, ha arról lenne szó, a szakértő azt mondta: nem.

"Kínának az a külpolitikai doktrínája, hogy nem köt katonai szövetségeket, nincsenek is ilyenjei. Politikai támogatásról van szó. És nem mindegy, hogy ha az orosz exportot nyugati embargó sújtja, akkor Kína átvesz-e orosz termékeket, hajlandó befektetni Oroszországban, enyhítve a szankciók hatásait."

Azt nem tartja kizártnak, hogy

katonai szövetségről a jövőben azért szó lehet,

augusztusban például előfordult, hogy orosz hadgyakorlat volt kínai területen, a történelemben példátlan módon, de ennek jövője nyilvánvalóan függ a nyugati nyomástól. És nem csak a katonai szövetség létezik, hanem például a haditechnikák megosztásai is; a kínai hadsereg nagyrészt orosz-szovjet eszközökkel van felszerelve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték a tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték a tőzsdéket

Erős eladói nyomás alakult ki péntek reggel a tőzsdéken, miután a közel-keleti konfliktus eszkalációja 100 dollár fölé hajtotta a Brent árfolyamát, ismét felerősítve az inflációs és kamatemelési félelmeket. Ázsiában a technológiai részvények vezették az esést, a japán Nikkei közel 3, a dél-koreai Kospi pedig csaknem 4 százalékkal került lejjebb. A hangulatot Donald Trump új vámintézkedései is rontják, miközben a vállalati fronton az Intel vártnál jobb gyorsjelentése jelent némi pozitívumot. Makroadatok szempontjából a befektetők ma elsősorban az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×