Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
WASHINGTON, DC - OCTOBER 21: U.S. President Joe Biden attends the 10th-anniversary celebration of the Martin Luther King, Jr. Memorial near the Tidal Basin on the National Mall on October 21, 2021 in Washington, DC. Biden attended the memorials dedication ceremony in 2011 with then President Barack Obama who delivered the keynote address. (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nyitókép: Chip Somodevilla/Getty Images

Igen hosszú volt Joe Biden és Ferenc pápa megbeszélése

75 percen át vizitált a katolikus egyházfőnél az amerikai elnök.

A világjárványt, a migrációt, a szegénység elleni küzdelmet, valamint a klímaváltozást is érintette Ferenc pápa és a G20-csoport római találkozójára érkezett Joe Biden amerikai elnök vatikáni megbeszélése a Szentszék csütörtöki közleménye szerint.

A Vatikán összefoglalója szerint szó volt a Föld védelme és gondozása melletti közös elkötelezettségről, a pandémia miatti egészségügyi helyzetről és a Covid-19 járvány elleni fellépésről, a menekültekről, valamint a migránsok ellátásáról is. A felek érintették az emberi jogok védelmét, beleértve a vallási és lelkiismereti szabadságot.

A közlemény hozzátette, hogy a vatikáni találkozók témái között szerepeltek az aktuális nemzetközi politikai kérdések, a béke előmozdítása a politikai párbeszéd eszközeivel, és a szombaton Rómában kezdődő G20-csúcs programja is.

Joe Bident és kíséretét, köztük Antony Blinken külügyminisztert, először Ferenc pápa, majd Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár fogadta, és jelen volt a vatikáni diplomáciát vezető Paul Richard Gallagher érsek is.

A Fehér Ház közleménye szerint a Pietro Parolin bíborossal tartott megbeszélésen az amerikai elnök köszönetet mondott azért a munkáért, melyet a Vatikán folytat az igazságtalanul bebörtönzöttek érdekében, kiemelve a Kubában és Venezuelában fogva tartottak ügyét.

Ferenc pápa és Joe Biden találkozója hetvenöt percig tartott.

Biden a második katolikus elnök, aki az egyházfővel találkozott John Fitzgerald Kennedy után, akit 1963-ban XXIII. János pápa fogadott.

Joe Biden ötven járműből álló konvojjal hajtott be a pápai államba. Amikor megérkezett az Apostoli Palota belső udvarára, elsőként azt mondta, örül, hogy ismét visszatérhetett a Vatikánba. Korábban 2015-ben és 2016-ban, más delegációk tagjaként látogatott a pápai államba. Az őt fogadó vatikáni ceremóniamestereknek úgy mutatkozott be, hogy felesége "Jill férje vagyok".

Az amerikai elnök látogatását a vatikáni tudósítók tiltakozása kísérte, mivel a korábbi szokással ellentétben nem engedélyezték részvételüket a pápai audiencia elején és végén. Kizárólag az elnököt kísérő néhány amerikai újságíró lehetett jelen az ajándékcserén: a CNN tudósítója beszámolója szerint Joe Biden a "béke legnagyobb harcosának" nevezte a pápát.

Az olasz sajtó vatikáni tudósítói precedens nélkülinek nevezték, hogy a hosszúra nyúlt vatikáni látogatás miatt Joe Biden egyórás késéssel ment tovább az elnöki palotába Sergio Mattarella olasz államfőhöz. Azt követően Mario Draghi miniszterelnökkel tárgyalt.

Az amerikai elnök a világ tizenkilenc, gazdaságilag legfejlettebb országa és az Európai Unió vezetői szombaton kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára érkezett Rómába. Biden többek között Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Angela Merkel leköszönő német kancellárral tart kétoldalú találkozót.

A csúcsra Rómába érkezett Jair Bolsonaro brazíliai elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Ferenc pápa csütörtök kora délelőtt a dél-koreai elnököt, Mun Dzse Int fogadta.

Róma városában a legmagasabb biztonsági készültség lépett életbe, több metróállomást is lezártak.

A találkozóra nyolcszáz újságíró akkreditáltatta magát. A csúcsot kísérő utcai megmozdulásokat csütörtökön a római diákok indították el, akik "rájuk figyelő és jövőjüket védő" politikát sürgettek a világ vezetőitől.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.

Pusztító, ahogy a Temu meghódította a magyar piacot

A magyar e-kereskedelmi forgalom meghatározó szereplőjévé vált a kínai központú Temu, amely a belföldi rendelések tizedét tudhatja magáénak. A platform népszerűségét azonban jelentősen befolyásolhatják az Európai Unió tervezett vámszabályozási módosításai.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×