Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Martin Barraud/Getty Images

Megrázó adatokat közölt a WHO

Öt egészségügyi dolgozóból még mindig csak kettő kapta meg a koronavírus ellen védő valamelyik oltás teljes dózisát.

A koronavírus-fertőzés következtében becslések szerint 80 ezer és 180 ezer közötti egészségügyi dolgozó halhatott meg világszerte 2020 januárja és 2021 májusa között - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben.

A koronavírus okozta Covid-19 betegségben a világon már 3,45 millió ember halt meg az országok hivatalos közlései szerint, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet - emelte ki a WHO.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója hangsúlyozta: létfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozókat az elsők között oltsák be. Jelenleg viszont - 119 ország adatai alapján - öt egészségügyi dolgozóból még mindig csak kettő kapta meg a koronavírus ellen védő valamelyik oltás teljes dózisát. Az átlagmutató azonban hatalmas különbségeket rejt egyes régiók és gazdasági csoportok között - tette hozzá. Míg Afrikában épp csak minden tizedik egészségügyi dolgozó van beoltva, a magas jövedelmű országok többségében az átoltottsági arány a 80 százalékot is meghaladja az egészségügyi dolgozók körében.

A WHO főigazgatója számos alkalommal felemelte már a szavát a vakcinák méltánytalan globális elosztása miatt, és szüntelenül azt követeli a bőséges készletekkel rendelkező országoktól, hogy osszák meg másokkal oltóanyagaikat. Hiába hozták létre a kis és közepes jövedelmű országok koronavírus elleni vakcinával történő ellátását célzó COVAX-programot, nem áll rendelkezésre elegendő vakcina. A G20-országcsoport tagjai 1,2 milliárd dózis oltóanyagot ígértek a COVAX támogatására, de ebből eddig mindössze 150 milliót szállítottak. Az adományok nagy részére vonatkozóan nincsen menetrend, a WHO nem tudja, hogy mikor és mennyi oltóanyag fog érkezni a program számára a jövőben - fejtette ki Tedrosz.

A főigazgató arra kérte az országokat, hogy a veszélyeztetett csoportokat leszámítva addig ne osztogassanak a teljes védettséget biztosító vakcinákon felül emlékeztető oltásokat, amíg a szegényebb országokban emberek milliói még mindig az első dózisukra várnak. A közepes és magas jövedelmű országokban máris csaknem feleannyi harmadik dózist adtak be koronavírus elleni oltásokból, mint ahányat a szegényebb országokban egyáltalán első adagként fel tudtak ajánlani - jegyezte meg.

A WHO célja, hogy az év végéig minden országban a lakosság legalább 40 százaléka be legyen oltva.

Ehhez nagyjából 500 millió dózisra lenne szükség. Ezt a mennyiséget a jelenleg működő oltóanyaggyárak megközelítőleg tíz nap alatt képesek előállítani, de a készletek jelentős része a gazdag országokhoz kerül, ahol emlékeztető oltásként használják fel - mondta Tedrosz, hozzátéve, hogy a világon 82 olyan ország lehet, ahol nehézségekbe ütközik a 40 százalékos átoltottság elérése.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×