Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság részéről július végén jelentette be Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök, hogy szeptember 30-át javasolták új határidőnek a magyar helyreállítási tervről folytatott egyeztetés lezárására, amit a magyar kormány el is fogadott.

A brüsszeli EU-Monitor értesülései szerint a most pénteki egyeztetés a lényegi kérdéseknél egyelőre még nem látszik áttörést hozni, azaz újabb fordulókra kell még számítani. Ennek kapcsán a brüsszeli forrásokra hivatkozó portál arra számít, hogy

aligha tudják már szeptember végéig meghozni a szükséges megállapodást.

A magyar helyreállítási terv jóváhagyásához a bizottság érdemi biztosítékokat vár a magyar kormánytól a helyreállítási pénzek visszaélésmentes elköltésére és ennek ellenőrzésére. Brüsszelben visszatérően hangsúlyozzák, hogy ez még nem a tavaly elfogadott, de formálisan még nem alkalmazott új jogállamisági jogszabály alkalmazását jelenti, hanem ezek az elvárások brüsszeli érvelés szerint már a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásokban is szerepeltek, és a közpénzek jogtiszta és jogbiztonságos kezelésével kapcsolatos előfeltételek tisztázásáról van szó. Figyelembevételük mindenesetre brüsszeli olvasatban a tervek jóváhagyásának egyik, a rendelet által meghatározott előfeltétele.

Dombrovskis szeptember elején az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága előtt zajló meghallgatáson a képviselők érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a bizottság ugyanazt a 11 fő kritériumot kéri számon a magyaroktól, mint más országok esetében. Hozzátette, hogy a magyar tervnél néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek, amelyek közül ismét

kiemelte a korrupcióellenes garanciákat, az átláthatóságot, a minőséget és a jogalkotás kiszámíthatóságát.

Az úgynevezett „európai szemeszter” keretében tett „országspecifikus ajánlások” önmagukban nem kényszerítő erejűek – mint nevük is mutatja, csupán „ajánlások”, amelyek legfeljebb akkor válhatnak visszamenőlegesen fenyegetővé valamely tagállam számára, ha makrogazdasági mutatói az EU-szinten rögzített küszöbértékeket meghaladóak, az erre válaszul esetleg kiróható szankciók mértéke ugyanis nagyobb lehet, ha kritériumok áthágása korábbi EU-szintű ajánlások ignorálása mellett következett be –, a helyreállítási alapról intézkedő közösségi szintű rendelet azonban valamelyest ráerősített erre a szempontra.

Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy a rendkívüli támogatás lehívásának előfeltétele az országspecifikus ajánlások „érdemi részének” az elfogadása és végrehajtása. Az már értelmezési kérdés, hogy minek kell mindenképpen beletartoznia az „érdemi részbe”, első körben a testület tiszte ennek elbírálása.

Dombrovskis mindenesetre az említett, szeptember elejei EP-meghallgatáson már szükségét érezte külön leszögezni, hogy

Magyarország (és mellesleg Lengyelország) esetében addig nem lehet szó pénzek folyósításáról, amíg „kielégítő módon” nem teljesítették az uniós elvárásokat.

A brüsszeli EU-Monitor ennek kapcsán emlékeztet, hogy helyreállítási alap alkalmazásáról elfogadott EU-rendelet értelmében, ha 2021-ben nem születik meg a tervet jóváhagyó tanácsi döntés, akkor a jövőre már a 13 százalékos előlegfizetés lehetősége megszűnik. Ez esetben, a végül jóváhagyott terv szerinti pénzköltés immár a végleges teljes alapból történhet majd, aminél nehezítő körülmény lehet, hogy ezeknél a bizottság teljesítési szakaszhatáronként folytat (mellesleg mindenkinél) külön-külön ellenőrzést. Beleértve a most sürgetett szempontokat is. Cserébe ugyanígy menetközben is blokkolni lehet kifizetéseket.

A járvány okozta gazdasági károk kompenzálására válaszul született 750 milliárd eurós EU helyreállítási alap eddigi mérlege, hogy

18 ország pénzfelhasználási tervét már elfogadták,

közülük 12 (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Dánia, Horvátország és Lettország ) megkapta a 13 százalékos előleget, hat pedig már a maradék igénylését is megkezdheti hamarosan.

Az utóbbiak közül erre elsőként Spanyolország számára nyílhat lehetőség, őt követheti októberben Görögország, novemberben Franciaország, majd decemberben Olaszország, Dánia és Szlovákia.

A már elfogadottak táborához csatlakozhat hamarosan – leendő tizenkilencedikként - Málta reformprogramja is, amelyet múlt csütörtökön hagyott jóvá az Európai Bizottság, itt azonban az EU-pénzügyminiszteri véglegesítés még hátra van.

A magyar és a lengyel pénzfelhasználati tervezet ügye azon országcsoporthoz tartozik, amelyeknél a program sorsa még függőben van. Észtország, Finnország és Svédország tervezetének jóváhagyását a közeli hetekre ígérik. Románia programját még a nyár elején a bizottság szakmai okokból átdolgozásra visszaadott Bukarestnek, és egyelőre nincs hír véglegesítésről.

Egyáltalán nem adott még be programot Bulgária és Hollandia: mindkét esetben az időközben lezajlott parlamenti választás, majd nyomában a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása áll a háttérben. Ilyen körülmények között a régi kormány már nem tekinti illetékesnek magát egy sokmilliárdos program véglegesítésére, az új viszont még nem alakult meg, hogy kézbe vegye az ügy intézését.

Ami a másik, jogállamisági fenntartások miatt „további vizsgálatnak” alávetett lengyel tervezetet illeti, Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa a Financial Timesnak nemrég adott interjúban világossá tette, hogy Brüsszel mindaddig

nem fogja elfogadásra javasolni a tagállamoknak a lengyel tervet, amíg Lengyelország nem hagy fel az uniós jog elsődlegességének megkérdőjelezésével.

Ez ügyben amúgy nem kizárhatóan a héten még jobban elmérgesedhet a vita, lévén szerdán várható a lengyel alkotmánybíróság állásfoglalása a kérdésben, ami sokak várakozása szerint részben, vagy egészében a nemzeti jog elsőbbsége mellett állhat ki.