rrf

A betáplálási tilalom feloldásának menetrendjét az uniós támogatások miatt március 31-ig be kell mutatni és 2024. december 31. előtt fel kell teljesen oldani, de várhatón már idén megszűnik a korlátozás.

Az igazságszolgáltatás és a közérdekű alapítványok szabályainak módosítása után készít új értékelést az Európai Bizottság Magyarországról – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztési miniszter jelezte, február végéig dönt a kormány a helyreállítási alap hitelének lehívásáról.

Optimistának kell lenni, abból kell kiindulni, hogy Magyarország megkapja azokat a forrásokat, ami eredetileg jár neki – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Brüsszel által elfogadott magyar helyreállítási program 2026-ig összesen 2300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze.

Futótűzként terjedt a hír, hogy a Magyarországnak szánt EU-pénzek egy részénél az Európai Bizottság visszatartást javasolhat a tagországoknak. A testület harapófogóban van: az őt elszámoltató Európai Parlament csütörtökön készül megszavazni állásfoglalást arról, hogy a „magyar pénzek” még ne legyenek hozzáférhetők.

Két héten belül elfogadhatja az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, de az Európa Tanácsnak legkésőbb december 19-ig döntenie kell, különben elúszik az uniós források nagy része.

A legtöbb pénzt eddig Olaszország tudta lehívni, de egy-két szomszédunk is jól halad.

Leveleki Zsolt eddigi munkáját Póser Zoltán viszi tovább.

Ismét az EU-alapokból várt pénzek sorsa áll az érdeklődés középpontjában, annak fényében, hogy kiszivárgott egy elvben kedden véglegesülő bizottsági munkaanyag, amely szerint Brüsszel ezermilliárd forintos nagyságrendű támogatás visszatartását javasolja. A lehetséges javaslatok és eljárások pozíciója azonban sokszor keveredik a reagálásokban.

Valdis Dombrovskis bizottsági elnökhelyettes és Paolo Gentiloni pénzügyi biztos együtt tesznek jelentést szerdán az Európai Parlament plenárisa előtt a lengyel és a magyar nemzeti tervek közeli lehetséges elfogadásáról és a közösségi pénzek első részének az idei folyósításáról.

A nyári szünet kezdete óta az első egyeztetést tartották múlt pénteken az Európai Bizottság és magyar kormány között a helyreállítási alapból Magyarországra jutó rész lehívhatósága kapcsán. A leendő pénzfelhasználást rögzitő nemzeti reformprogram végleges verzióját májusban adta be a magyar kormány, de a pénzek majdani jogtiszta kezelése kapcsán Brüsszel további biztosítékokat vár.

A gazdasági főtanácsadó szerint a jegybankokra vár a feladat, hogy az inflációt újra csökkentsék.

A járványra válaszul született 750 milliárd eurós EU helyreállítási alap eddigi mérlege, hogy 16 ország pénzfelhasználási tervét már elfogadták, közülük 9 megkapta a 13 százalékos előleget, hat pedig már a maradék igénylését is megkezdheti hamarosan. Hét program elfogadása még függőben van, közülük a magyar és a lengyel egyelőre a sor végén állnak.

További két hónapos hosszabbítást kért az Európai Bizottság a közösségi helyreállítási alap igénybevételéhez elvárt magyar nemzeti reformprogram értékeléséhez. A módosításhoz a magyar kormány beleegyezése is szükséges.

Hétfőn további négy EU-ország nemzeti helyreállítási reformtervét fogadta el a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa, tizenhatra növelve ezzel azon tagok körét, amelyek már mehetnek a pénztárhoz... A többieknek szeptember 10-ig most már mindenképpen várni kell: akkor esedékes a következő EU-pénzügyminiszteri találkozó.

Várhatóan mind a 12, Európai Bizottság által már elfogadott tagállami pénzköltési tervet jóváhagyják az EU-országok pénzügyminiszterei a július 13-i tanácsülésükön. A szlovén elnökség július 26-ra újabb, rendkívüli miniszteri EU-tanácsülést hívott össze a további tervek elfogadásához.

Ursula von der Leyen ma háromnapos körútra indul, felkeresve minden olyan EU-tagállamot, amelynek nemzeti programját bizottsági részről már jóváhagyták, és közelebb kerültek az uniós helyreállítási alap rájuk első részének a lehívására. EP-részről viszont vannak még fenntartások is.

Az Európai Bizottság a napokban megkezdi a 750 milliárd eurós közösségi helyreállítási alap elindításához szükséges első pénzpiaci hitelfelvételt, miután valamennyi tagállamban lezárult a kapcsolódó szerződésmódosítás ratifikációja.

Az EU-tagok közül utolsóként Lengyelország és Ausztria parlamentje is befejezte a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elindításához szükséges ratifikációt. Mostantól a nemzeti programok elfogadásától függ, hogy az Európai Bizottság megkezdje a pénzpiacon a felvételhez szükséges kötvénykibocsátást és az előlegek folyósítását.

A finnországi ratifikáció múlthat azon, hogy bizottsági és tagállami politikusok azt megelőzően kezdtek arról beszélni, hogy a nyártól ígért 750 milliárd eurós rendkívüli alap precedensként szolgálhat jövőbeli finanszírozási megoldásokhoz, hogy a szükséges tagállami jóváhagyás lezárult volna.