Infostart.hu
eur:
391.04
usd:
340.21
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Megrongált plakátok egy kabuli szépségszalon falán 2021. augusztus 20-án. Az afgán főváros augusztus 15-én került a tálibok uralma alá, a szélsőséges iszlamisták az amerikai csapatkivonással párhuzamosan, harc nélkül foglalták el a várost a kormányerőktől.
Nyitókép: MTI/EPA

Felpörgött a kabuli kimenekítés

Könnyebb elfutni a nemzetközi repülőtérig, és sikerült az amerikaiaknak szélesíteni a biztonsági övezetet.

Felgyorsult az Egyesült Államok vezette kimenekítés a hét végén Afganisztánból, 11 ezer ember hagyhatta el légi úton Kabult – mondta Joe Biden amerikai elnök.

Szavai szerint sikerült az amerikai haderőnek javítania az eljutást a kabuli repülőtérhez és szélesíteni a légikikötő körüli biztonsági övezetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy fennáll a támadások veszélye az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet részéről.

"Sokat tárgyaltunk a tálibokkal, akik együttműködők a biztonságos terület szélesítésében, és így most több ember lehet nagyobb biztonságban" – mondta Biden hozzátéve, hogy nem akar felfedni részleteket.

Belehúztak a britek is

Nagy-Britannia 5725 embert menekített ki Afganisztánból augusztus 13-a óta – jelentette be a brit védelmi minisztérium.

A közlés szerint követségi alkalmazottak, britek mellett szövetséges nemzetek állampolgárai és afgánok távozhattak Afganisztánból brit közreműködéssel.

Boris Johnson brit kormányfő keddre virtuális tanácskozásra invitálta a hét legfejlettebb ország vezetőit, hogy megvitassák, miként lehet biztonságosan intézni a kimenekítést, elejét venni humanitárius válság kialakulásának Afganisztánban.

London már korábban összeállított egy tervet ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A múlt héten a brit kormány közölte, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×