Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Megrongált plakátok egy kabuli szépségszalon falán 2021. augusztus 20-án. Az afgán főváros augusztus 15-én került a tálibok uralma alá, a szélsőséges iszlamisták az amerikai csapatkivonással párhuzamosan, harc nélkül foglalták el a várost a kormányerőktől.
Nyitókép: MTI/EPA

Felpörgött a kabuli kimenekítés

Könnyebb elfutni a nemzetközi repülőtérig, és sikerült az amerikaiaknak szélesíteni a biztonsági övezetet.

Felgyorsult az Egyesült Államok vezette kimenekítés a hét végén Afganisztánból, 11 ezer ember hagyhatta el légi úton Kabult – mondta Joe Biden amerikai elnök.

Szavai szerint sikerült az amerikai haderőnek javítania az eljutást a kabuli repülőtérhez és szélesíteni a légikikötő körüli biztonsági övezetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy fennáll a támadások veszélye az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet részéről.

"Sokat tárgyaltunk a tálibokkal, akik együttműködők a biztonságos terület szélesítésében, és így most több ember lehet nagyobb biztonságban" – mondta Biden hozzátéve, hogy nem akar felfedni részleteket.

Belehúztak a britek is

Nagy-Britannia 5725 embert menekített ki Afganisztánból augusztus 13-a óta – jelentette be a brit védelmi minisztérium.

A közlés szerint követségi alkalmazottak, britek mellett szövetséges nemzetek állampolgárai és afgánok távozhattak Afganisztánból brit közreműködéssel.

Boris Johnson brit kormányfő keddre virtuális tanácskozásra invitálta a hét legfejlettebb ország vezetőit, hogy megvitassák, miként lehet biztonságosan intézni a kimenekítést, elejét venni humanitárius válság kialakulásának Afganisztánban.

London már korábban összeállított egy tervet ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A múlt héten a brit kormány közölte, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×