eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Tálib fegyveresek őrködnek egy kabuli ellenőrző ponton 2021. augusztus 22-én. A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a kabuli repülőtér közelében kialakult tolongásban hét ember életét vesztette. Az afgán főváros repülőterére ezrek próbálnak bejutni, hogy elmeneküljenek, mert a tálib iszlamisták átvették a hatalmat az országban.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Augusztus 31-ig tart a tálibok türelme, aztán számolni kell a „következményekkel”

Egyelőre az új kormány megalakításával is várnak a fegyveres lázadók.

Afganisztánban mindaddig nem jelentik be az új kormány megalakítását a hatalmat átvevő szélsőséges tálibok, amíg amerikai katonák tartózkodnak az országban – jelentette hétfőn az AFP francia hírügynökség az iszlamista mozgalomhoz közeli két forrásra hivatkozva.

„Az a döntés született, hogy mindaddig nem jelentik be az új kormány megalakulását, ameddig egyetlen amerikai katona is jelen van Afganisztánban” – mondta az egyik forrás a hírügynökségnek. Az információt megerősítette egy másik forrás is.

Az AFP ezzel kapcsolatban megjegyezte: a tálibok hétfőn visszautasították Joe Biden amerikai elnök hétvégi felvetését, amely szerint lehetséges, hogy amerikai katonák maradjanak még néhány napot az augusztus 31-i határidőn túl, befejezendő az evakuálási folyamatot.

„A válasz nem”, ellenkező esetben „következményekkel kell számolni”

– mondta Szuhail Sahín tálib szóvivő a Sky News brit televíziós csatornának nyilatkozva. A Fehér Ház vasárnapi tájékoztatása szerint mintegy 30 ezer embert menekített ki augusztus 14. óta Afganisztánból az Egyesült Államok, amely további mintegy 15 ezer amerikai, illetve mintegy 50-60 ezer afgán menekültet tervez kimenekíteni.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ezzel szemben hétfőn újságíróknak úgy nyilatkozott: Franciaország is szükségesnek tartja az augusztus 31-re kitűzött határidő meghosszabbítását azoknak a kimenekítése érdekében, akiknek veszélyben van az életük a tálib hatalomátvételt követően. A tárcavezető újságírók társaságában az egyesült arab emírségekbeli al-Dzafra légi támaszpontra látogatott, a francia légierő ugyanis légihidat hozott létre a bázis és Kabul között.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.

A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

Az iráni olaj-, gáz- és petrolkémiai termékek exportőreinek szakszervezete hétfőn közölte, hogy Irán újraindította az Afganisztánba irányuló olajexportját a tálibok kérésére. Afganisztánban az olaj tonnánkénti ára a múlt héten elérte a 900 dollárt (több mint 268 ezer forintot), miközben számos kétségbeesett afgán állampolgár menekült el otthonából a tálibok megtorlásától és szigorú iszlám törvénykezésüktől (saría) tartva. Az áremelkedés elleni fellépés jegyében a radikális szunnita muszlim tálibok arra kérték a síita muszlim Iránt, hogy tartsa nyitva a határokat a kereskedők előtt. Hamíd Hoszeini, a szakszervezet vezető testületének tagja elmondta: Irán néhány napja indította újra Afganisztánba irányuló olajexportját, miután a tálibok 70 százalékkal csökkentették az iráni olajimportra kivetett vámtarifákat.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×