Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Joe Biden amerikai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen a washingtoni Fehér Házban 2021. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden megszólalt: elkerülhetetlen volt a káosz Afganisztánban

Az amerikai elnök szerint a kabuli reptéren lőtt, a kaotikus helyzetet bemutató felvételeket előre elkészítették. Bevallotta, a hírszerzők között nem volt egyetértés.

Elkerülhetetlen volt a "káosz" Afganisztánban, miután az Egyesült Államok kivonta a haderejét az ázsiai országból - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy szerdán rögzített interjúban, amelyből csütörtökön tett közzé újabb részleteket az amerikai ABC televízió.

Arra a kérdésre, hogy lehetett volna-e jobban kezelni az amerikai kivonulást, az elnök nemmel válaszolt. "Nem,

nem hiszem, hogy ezt úgy lehetett volna kezelni, hogy utólag mégis visszamegyünk és figyelünk.

De hogy meglenne a módja annak, hogy kijövünk káosz nélkül, nem is tudom, ez hogyan történhetett volna meg" - fogalmazott Biden.

Amikor a kabuli Hamid Karzai repülőtéren két nappal ezelőtt készült, sokkoló felvételekről kérdezték, az elnök csak annyit mondott, hogy a fotók "négy-öt nappal ezelőtt készültek". Hozzátette, hogy a képeken látható jelenetek szerinte éppen arra világítottak rá, hogy az Egyesült Államoknak gyorsabban át kell vennie a repülőtér irányítását. "És meg is tettük" - fűzte hozzá.

Biden ismételten kiállt a csapatkivonással kapcsolatos döntése mellett. Azt mondta: választania kellett, hogy még több amerikai katona életét veszélybe sodorja-e, vagy kivonja őket. "Ez egyszerű választás volt, amikor Afganisztán kormánya, a kormány vezetője, repülőgépre száll és elrepül egy másik országba, s amikor azt látjuk, hogy az általunk kiképzett és felszerelt, 300 000 fős afgán haderő éppen összeomlik és a felszerelésüket hátrahagyva távozik. Ez történt" - fogalmazott az elnök.

Biden azzal vette védelmébe a gyors kivonulást, hogy

"nem volt egyetértés" a különböző hírszerzési jelentéseket illetően.

Ugyanakkor cáfolta azt a The Wall Street Journal című amerikai napilapban korábban megjelent információt, miszerint a legfőbb katonai parancsnokai azt javasolták: ahelyett, hogy minden csapatot kivonnának őszre, hagyjanak 2500 katonát Afganisztánban a béketárgyalások idejére. "Nem, nem javasolták. Ez nem igaz" - fogalmazott az elnök.

A The Wall Street Journal áprilisban arról számolt be, hogy Biden azon döntése, hogy kivonja az összes amerikai katonát Afganisztánból, ellentétes a legfőbb katonai parancsnokok véleményével. A cikk szerint Frank McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka, Austin Scott Miller tábornok, a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője és Lloyd Austin védelmi miniszter is azon a véleményen volt, hogy az amerikai csapatok folyamatos jelenléte megőrizné az ország stabilitását.

Az amerikai elnök a nőkkel és a lányokkal kapcsolatos afganisztáni jogsértésekkel és bántalmazásokkal kapcsolatban azt mondta:

"nem észszerű" katonai erővel védeni a nők jogait.

Ehelyett "diplomáciai és nemzetközi nyomással" kell kényszeríteni az emberi jogok megsértőit, hogy változtassanak a viselkedésükön.

A teljes interjút helyi idő szerint csütörtökön este sugározza az ABC televízió.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×