eur:
394.54
usd:
370.64
bux:
65187.77
2024. április 22. hétfő Csilla, Noémi
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője, kancellárjelölt (b) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. június 21-én. A német CDU/CSU pártszövetség elfogadta a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készített közös programját.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Filip Singer

Kizárja az „európai adósságunió” lehetőségét a CDU/CSU választási programja

A járvány előtti fontosabb politikai, ideológiai, gazdasági és költségvetési prioritásokhoz való visszatérés áll a szeptemberi választásra készülő német keresztény pártok kormányprogramjában, megfejelve a klímaváltozás elleni („gazdaságilag észszerű”) harc felvállalásával és a digitalizáció kiemelt kezelésével.

A hét elején fogadta el a német kereszténydemokrata unió és bajor testvérpártja, a keresztényszociális unió a közös választási manifesztumukat, amelyet a két pártelnök, Armin Laschet – úgy is, mint közös kancellárjelölt – és Markus Söder mutatott be.

Összefoglaló célkitűzésük, hogy Németországot ellenállóbbá tegyék a járvánnyal, a kibertámadásokkal, valamint a szélsőségekkel, a populizmussal és a gazdasági válságokkal szemben. Erősíteni akarják a klímaváltozás elleni harcot és növelni az ország digitális képességeit. Adóemelést nem terveznek, de adósságot sem akarnak növelni, ellenkezőleg, újra akarják éleszteni a korábbi (Németországban alkotmányos) adósságfékek rendszerét.

A program, a pártok alapvető hitvallásához hűen, a stabilitás és a

folyamatosság jegyében hirdette meg fontosabb törekvéseit, így a gazdaságpolitikában a visszatérést költségvetési fegyelem világához,

a nemzetközi kapcsolatokban pedig a kiszámítható, szabályalapú nemzetközi együttműködések rendszeréhez.

Lendületes újraindulás, 5G, alacsony adók

A gazdasági életben az első számú cél a minél lendületesebb újraindulás. Ennek érdekében a keresztény pártok programja radikálisan csökkentené a bürokráciát, és nagyságrendekkel szélesítené a digitalizációt. Az előbbire lehet példa az a vázolt séma, amely szerint az induló új vállalkozások felé első évben lényegében eltörölnék a bürokratikus kötelezettségeket – ez lenne a „bürokráciamentes év” a cégek életében –, és még a második évben is csak a legszükségesebb minimumra szorítkoznának.

A digitalizáció jegyében egyebek között

2025-ig Németország egészében általánossá tennék az 5G kommunikációs hálózatot.

Nem mellesleg, ugyanekkorra ez a hálózat 15 milliárd gigabájtos kapacitással kell, hogy rendelkezzen.

Kerülni akarják a magas adókat, azon elv alapján, hogy „a cél a szociális piacgazdaság szavatolása, nem pedig a szocialista újraelosztás” – olvasható a programban.

Politikájuk remélt eredményével összességében úgymond rá akarnak cáfolni Hszi Csin-ping kínai elnök azon megjegyzésére, hogy a nyugati demokráciák „túl lassúak” ahhoz, hogy felvegyék a versenyt Kína fejlődésével.

Laschet szerint igen is van mód bebizonyítani, hogy szabad, liberális társadalmak is lehetnek innovatívnak és hatékonyak.

Külpolitikában amúgy kiemelt célként jelölték meg a „transzatlanti partnerekkel” való együttműködés „újjáépítését”, hozzá téve, hogy emellett kiemelt figyelmet akarnak szentelni a „világszerte létező demokratikus partnerekhez” fűződő kapcsolatoknak is, „mindenekelőtt az indiai- és csendes-óceáni, valamint a latin-amerikai térségben”.

A klímapolitika kapcsán egyszerre szögezték le a párizsi klímaegyezmény melletti elkötelezettségüket, valamint azt, hogy mindennek végrehajtása „gazdaságilag ésszerű” kell, hogy legyen. A dízelgépjárművek automatikus kitiltásáról például szerintük szó sem lehet, sebességkorlátozásról már inkább, miként arról is, hogy a közlekedésben módosítsák az üzemanyag-összetételt.

A légiközlekedésnél például irányt vennének a szintetikus üzemanyagok felé, Söder pedig külön is leszögezte, hogy alapvető cél, hogy „Németország a hidrogén országává váljon”.

„A zöldek nélkül is lehet zöld politikánk” – jegyezte meg mindezek kapcsán a bajor miniszterelnök

és CSU pártelnök Söder, aki nem kis oldalvágással a német zöld párt felé hozzátette: a zöldeknek sok elképzelésük van, de nincs gyakorlati tapasztalatuk. Ők mindenhol mindent betiltanának, pedig lehet, hogy megfelelő technológiai fejlesztéssel is úrrá lehet lenni egy problémás helyzeten.

Integráció igen, közös adósság nem

A költségvetési konszolidáció jegyében szóltak a keresztény pártok az Európai Uniós politikájukról is. Elismerve, sőt hangsúlyozottan támogatva az európai integráció fontosságát, szükségét érezték külön leszögezni, hogy „európai adósságközösségről” viszont nem lehet szó. Az EU mostani helyreállítási alapja – avagy más néven az újgenerációs program – a kivételes nagyságrendű járványra született egyszeri megoldás.

„Ez nem az adósságunióba való belépő, és soha nem is szabad, hogy azzá váljon”

– áll a pártok programjában.

Megfigyelők megjegyzik, hogy mindez érezhetően ellentmond mindenekelőtt a dél-európai tagállamok vezetőitől hallható, gyakran már-már szárnyaló nyilatkozatoknak és általános várakozásoknak. Az utóbbiak többsége visszatérően „áttörésként” üdvözöli a járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozására szánt 750 milliárd eurós helyreállítási keret közösségi hitel alapon történő megfinanszírozását, ami ez utóbbi kör szemében az EU-költségvetés jövőbeni új típusú finanszírozásának előfutára is lehet egyúttal.

Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai műhelyének kutató tanára szerint a szállítási képesség okozhatja a legnagyobb problémát Ukrajnának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Itt a magyar benzinárak valósága: senkinek nincs igaza

Itt a magyar benzinárak valósága: senkinek nincs igaza

A héten tárgyal a kormány egy esetleges üzemanyagárstop bevezetéséről, miután az elmúlt hónapokban az egekbe szökött a benzinár Magyarországon. A döntés alapját a KSH új, heti szinten megjelenő statisztikája fogja képezni, amelynek az első közlése már meg is történt a múlt héten. Felmerül azonban a kérdés: jó lehet ez az adatforrás a megfelelő kormányzati következtetés levonására? Milyen hibái vannak az árfigyelő rendszernek? Mi a helyzet az adókkal? Egyáltalán, tényleg drága a benzin Magyarországon, indokolt az árstop?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×