Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Chauchilla Cemetery is a necropolis that contains prehispanic mummified human remains and archeological artifacts, located thirty kilometers south of the city of Nazca in Peru.
Nyitókép: fesign/Getty Images

Egy ősi múmia darabja írhatja újra a dél-amerikai történelmet

Mindeddig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a skarlátot az európai hódítók hurcolták be az amerikai kontinensekre. Most azonban megdőlni látszik ez a tézis.

Dél-amerikai régészek olyan felfedezést tettek, amely átformálja a fertőző betegségek múltjáról alkotott ismereteinket. A tudományos kutatás fókuszában egy 700 éves múmia áll, amelynek maradványai között a skarlát kórokozójának nyomait azonosították a szakemberek – írja a Lad Bible cikke nyomán az Origo.

A lelet tehát bizonyítja, hogy a halálos betegség jóval a spanyol hódítók érkezése előtt is jelen volt már Dél-Amerikában.

A szakértői csoport a bolíviai felföldön fellelt múmia egyik fogát elemezte részletesebben. A lelet származási helyén uralkodó hideg és száraz időjárás nagyban segítette a munkát, hiszen ilyen körülmények között az ősi DNS és a lágyszövetek rendkívül jó állapotban konzerválódnak az utókor számára.

Az Eurac Research munkatársai a maradványok vizsgálata során kimutatták többféle baktérium jelenlétét is. A legjelentősebb a Streptococcus pyogenes, ismertebb nevén a Strep A, amely a skarlát kialakulásáért felelős. Ez az első alkalom, hogy a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk egy ilyen ősi mintából származó kórokozó genomját.

Korábban történelmi tényként kezelték, hogy a fertőzést az európai felfedezők hurcolták be Dél-Amerikába a 15. századot követően. Azonban a legfrissebb radiokarbonos vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált fiatal férfi 1283 és 1383 között élt. A felfedezés rávilágít, hogy a baktérium már az Inka Birodalom felemelkedése előtti időkben is fertőzte az őslakosokat.

Guido Valverde biokémikus vezetésével a szakemberek jelenleg is több mint 100 egyén maradványait elemzik Bolívia területén, hogy még pontosabb képet kapjanak a betegség ősi terjedéséről.

Címlapról ajánljuk
A 100 kvintillió pengőtől a mínusz 37 dolláros olajig, avagy a gazdaságtörténet legfurcsább számai

A 100 kvintillió pengőtől a mínusz 37 dolláros olajig, avagy a gazdaságtörténet legfurcsább számai

A közgazdaságtan legizgalmasabb számai nem a tankönyvek lábjegyzeteiben élnek. Nem is steril grafikonokon vagy Excel-táblák mélyén. A legemlékezetesebb gazdasági számok többnyire akkor születnek, amikor a gazdaság a feje tetejére áll. Amikor a pénz már nem működik pénzként; amikor egy bank nagyobbra nő, mint az egész ország; amikor az olaj ára negatív lesz; vagy amikor a befektető azért fizet, hogy kölcsönadhassa a pénzét.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×