eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője (b) és Markus Söder, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök közös sajtótájékoztatójuk előtt Berlinben 2021. április 11-én. A két elnök bejelentette, hogy mindketten hajlandóak a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Friss felmérés a nagy német pártversengésről

Egy ideig a Zöldek előretörését lehetett tapasztalni, aztán a közelmúltban fordított a CDU/CSU szövetsége. Most megjelentek a friss adatok.

Továbbra is a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a legnagyobb választói támogatottsággal rendelkező politikai erő Németországban - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából heti rendszerességgel készített Trendbarometer nevű kutatás új adatai szerint a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő CDU/CSU növelte előnyét a Zöldekkel szemben, és a jobbközép pártszövetség kancellárjelöltje, Armin Laschet majdnem beérte a baloldali irányultságú ökopárt jelöltjét, Annalena Baerbockot.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága egy hét alatt két százalékponttal emelkedett, így a szavazatok 27 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A Zöldek két százalékponttal gyengültek, így 22 százalékon állnak. Az ellenzéki párt előzőleg öt héten át folyamatosan vezetett a Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felméréssorozatban. A CDU/CSU június elején szerezte vissza az első helyet.

A Bundestag többi pártjának támogatottsága nem változott. A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) 14 százalékra számíthatnak, az ellenzéki oldalon pedig a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) 9 százalékon, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 6 százalékon, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 14 százalékon áll.

A Zöldek gyengülésében a kancellárjelölt melléfogásainak is lehetett szerepük. Annalena Baerbockot az utóbbi napokban leginkább a hivatalos életrajzában kimutatott pontatlanságok miatt bírálták. A dokumentum több részét módosították, például jelezték, hogy nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságában (UNHCR) visel tagságot, hanem az UNO-Flüchtlingshilfe nevű egyesületben, amely az UNHCR-nek szervez pénzgyűjtő akciókat Németországban.

Annalena Baerbock személyes támogatottsága is gyengült. Ha a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, a Zöldek jelöltje 21 százalékos eredményt érne el. Ez 3 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbi 24 százalékhoz képest. Armin Laschet támogatottsága 20 százalékos, egy százalékponttal emelkedett. A harmadik kancellárjelölt, az SPD-s Olaf Scholz 16 százalékon áll, 2 százalékponttal erősödve.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×