eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő fiú testhőmérsékletét méri egy nő a Meldene általános iskola bejáratánál Johannesburgban 2020. június 8-án. Dél-Afrikában három hónappal a kijárási korlátozások bevezetése után újra megnyitottak az általános iskolák.
Nyitókép: MTI/AP/Denis Farrell

Afrika: a második hullám rosszabb, de kevesebb korlátozást vezettek be

A megfertőzöttek száma 30 százalékkal magasabb a második hullámban, mint az elsőben volt, ugyanakkor kevesebb korlátozó intézkedést vezettek be a kontinensen, írja egy friss tanulmány.

A többlethalálozás okaként a közegészségügyi intézkedések lazítását, többek közt a távolságtartás ajánlása terén tapasztalható kisebb szigort és a lezárások lazítását nevezte meg a Lancetben megjelent tanulmány, írja a MedicalXpress. A kutatók az Afrikai Unió 55 országának új esetekkel, halálozással, a vírusból való felgyógyulással és teszteléssel kapcsolatos, nyilvánosan elérhető adatait vizsgálták a szakemberek, illetve ezekkel párhuzamosan a különböző korlátozó intézkedések – iskolabezárások vagy utazással kapcsolatos szigorítások – összességét is áttekintették. A vizsgált adatok a tavaly február 14. és december 31. közti időszakra vonatkoztak.

A első hullám ideje alatt a napi új esetek száma 18 273 volt, míg a második hullámban 27 790: ez 30 százalékos emelkedést jelent.

A 38 országnak, ahonnan második hullámra utaló adatok érkeztek, közel fele enyhébb korlátozó intézkedéseket vezetett be, mint az első hullámban.

A szakértők valószínűsítik azt is, hogy a variánsok megjelenése is hozzájárult a magasabb esetszámhoz ebben a hullámban. A legmagasabb esetszámok ezer főre vetítve a következők voltak:

  • Zöld-foki szigetek 1973
  • Dél-afrikai Köztársaság 1819
  • Líbia 1526
  • Marokkó 1200
  • Tunézia 1191.

Általánosságban nem volt halálosabb a második hullám, mint az első, azonban az egyes országok szintjén nagy különbségek mutatkoztak: az 53 országból, amely jelentett koronavírussal összefüggő halálozást, egyharmad esetében a globálisan tapasztalt halálozási rátánál 2,2 százalékkal magasabb volt a halálozás.

Afrikában továbbra is problémát jelent az, hogy nagyon kevés oltáshoz jutnak hozzá az egyes országok: John Nkengasong, az afrikai járványügyi intézet vezetője szerint vakcinaháború van kialakulóban, miközben folyamatosan késve érkeznek meg az oltásszállítmányok.

"Ha nem tudjuk felgyorsítani a vakcinák beérkezését, az hatalmas kihívást jelent majd számunkra a jövőre nézve.

Az emberiségnek nincsen szüksége még egy vakcinaháborúra is pandémia idején.

Abban vesztesek leszünk" - fogalmazott.

A kontinens lakói kevesebb oltáshoz jutottak eddig lakosságarányosan, mint a Föld más részei, és azok szállítása is késedelmesen indult meg. Hiába a COVAX-program nyújtotta segítség, az egyes országok próbálnak bilaterális egyezmények útján is vakcinához jutni, mert ami eljut hozzájuk, az nem elegendő. Afrika 1,3 milliárdos lakosságának 60 százalékát szeretnék a jövő év közepére beoltani.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×